A Nemzeti Táncválasztó Párválasztó rendezvénysorozat bornírtságát nehéz lenne tagadni. A kormányzati nénik-bácsik közül valakinek beüthetett a flash az évtizedekkel ezelőtti köztévés műsor, az Én táncolnék veled kapcsán. A decens tévés tánciskolában akkor is a Bergendy Szalonzenekar biztosította a zenét, hát akkor most, 2013-ban is rájuk alapozva kell egy hasonló projektet szervezni. Anno is veszélytelen vállalkozás volt: minden fiatal szépen felöltözve, nappali fényben keringőzött a párjával, értő felügyelet mellett kérték fel a kisgavallérok a kiskisasszonyokat. Amolyan hoffmannrózsás, nénis koncepció, szinte várta az ember, hogy a cha-cha-cha közben feltűnik a botladozó Gruber Ernő – holott ő a hatvanas évek elején ropta.

A valóság persze már akkor is más volt, és pláne más 2013-ban. Akár egy hétvégi romkocsmát, akár a leszbiszexszel és egymást simiző, félmeztelen (illetve csak árpádsávot viselő) férfiakkal színesített, jobbikos partyfotókat nézünk, az egyetemista korosztályban nyoma sincs a szalonzenekaros világnak. Minimum a Kárpátiától a Kiscsillagig húzódik a célcsoport zenei preferencialistája, de fájdalom, a Bergendy Szalonzenekar nincs köztük.

Ami valószínűleg egy kölcsönös döntés eredménye – ezért is nagyságrendi tévedés a hvg.hu interjújában a Rolling Stones-párhuzam. Bergendy István zenekara a hatvanas-hetvenes években volt a csúcson, de már akkor sem a lázadó fiatalság kedvenceként. Még a hard szocializmus se nyomta el a zenekart – csak a rendszerváltás előtti időszakot nézve, az 1963-as indulástól mintegy 7 nívódíjat kaptak a rádiótól, lemezgyártól és a televíziótól, megnyerték a Táncdalfesztivált 1972-ben, 1984-ben az övék volt a legjobb lemez a Hungaroton szerint. Tucatnyi lemezük volt már akkor, amikor Nagy Ferót ki- és betiltották, a CPg punkjait pedig bebörtönözték.

Bergendyék anno úgy döntöttek, hogy ők zenélni akarnak a szocializmusban is, és ehhez mérhető nagyságrendű alkut kötöttek. A legnagyobb lázadás a zenekarvezető kopasz feje volt, de amikor szóvá tették, arról is hozott orvosi igazolást, hogy egészségügyi okokból borotválja. Lelke rajta, a Neotontól Korda Györgyig sokan simultak bele az elmúlt rendszerbe, sőt, profitáltak belőle – de ennek az egyik szükségszerű következménye az, hogy a rendszerváltás után ugyanazt, ugyanúgy már nem lehet eladni. Kimarad és lemarad, mint a Bergendy zenekar szervezője, Gábor Péter. Ő a mai fiatalok szórakozásáról azt véli tudni, hogy a „disco sem az igazi (… )hiszen ott részben sötét van (…) „egyik oldalon állnak a fiúk, másikban a lányok, és ha valaki átmegy ismerkedni, akkor ott a baj…”.  Őőőő, hát egy mai szórakozóhely ma nem pont így néz ki – ismét csak hadd ajánljam a bulizó jobbikosokat a kedves olvasók figyelmébe. Lásd még péniszpumpa, b*sznivaló egyiptológus és Pistának jó lesz.

De eddig semmi baj nem is volt ezzel a hozzáállással, a 73 éves Bergendy István szépen megtalálta az aktuális célközönségét – a sokáig legidősebb aktív szavazótáborral rendelkező szocialista párt környékén. Így döntött. Csak pár hír az elmúlt másfél évtizedből:

• 1999. A Bergendy Szalonzenekar Kovács László beszéde után az MSZP majálisának fellépője,
• 2002. A Bergendy Szalonzenekar Medgyessy Péter beszéde előtt az MSZP majálisának fellépője
• „2005 nyarán felléptünk az EU-csatlakozás tiszteletére rendezett koncertsorozaton, amit az MSZP szervezett és finanszírozott, és 192 zenekarral végigjártuk az egész országot”
• 2006. A Bergendy Szalonzenekar Gyurcsány Ferenc beszéde előtt az MSZP majálisának fellépője
• 2009. A Bergendy Szalonzenekar Bajnai Gordon beszéde előtt az MSZP majálisának fellépője

Tőlem aztán mindenki annak fújja, akinek akarja, vagy aki megfizeti. Ha eddig a szocik, most meg a Fidesz, hát lelke rajta. De amikor a zenekarvezető keserűen odanyilatkozik, hogy vele méltánytalanul bánt a 2005-ben (!) regnáló „kommunista-balliberális” kormány, akkor azért két dolog minimum eszembe jut. Egyrészt a kérdés, hogy pont Bergendy, aki tényleg jól ismeri a kommunistákat, régről és közelről, hogy-hogy nem az ellen a negyvenéves, valóban kommunista diktatúra ellen emelte fel a szavát, amelybe beleszületett, és amit sikeres, népszerű zenészként végigélt? Miféle kommunizmust látott ő 2005-ben? Téeszbe bevert parasztokat, kulákcsúfoló csasztuskákat, padlássöprést, államosítást, szovjet kézivezérlést?

Másrészt pedig ugye, nem gondolja, hogy a taktikai kommunistázás sikeresebbé teheti azt a nagyon bugyuta ötletet, hogy a szalonzenekar által adott haknikkal (és itt az ötletgazda KDNP-s Soltész Miklóst idézem) „táncválasztó, párválasztó címmel mozgalmat indítanak egyetemista korú fiataloknak, hogy azokat is segítsék, akiknek elfoglaltságaik, a tanulás, a munka mellett gondot okoz a társkeresés".