szerző:
nyüzs
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mire jó egy kormánybiztos?

Egyedülálló ország vagyunk: van külön kormánybiztos az egységes komolyzenei koncepció megvalósítására, továbbá a Zeneakadémia körül kialakítandó kulturális központ körüli munkák koordinálására, illetve a Zeneakadémia rezidens zenekarának kinevezendő Concerto Budapest tulajdonviszonyainak rendezésére. Kicsit érthetetlen, mi szükség van erre, hiszen ahol betonoznak, ott külön kormánybiztos nélkül is lehet lopni, ha valakinek épp ehhez volna kedve, ráadásul az építkezés java már befejeződött. Zenekart lopni meg még egy magyar oligarchának sem érheti meg.

Van az a szomorú másik lehetőség, hogy a kormány valamiért hirtelen tényleg komolyan tenni akar a magyar komolyzenéért, ami viszont biztosan a magyar komolyzene végét jelentené. Ezt onnan lehet tudni, hogy az előző Orbán-kormány hozzájárulása a témához egy mind szakmailag, mind emberileg értelmezhetetlen daloskönyv volt. Ebben a ciklusban pedig a frissen kinevezett operaigazgató azzal vétette észre magát, hogy egy előadásra korlátozta az Erkel Ferenc eredeti kottája szerint előadott Bánk bánt, és a továbbiakban a napközis tanárok által megszokott, a 30-as évek ízlésvilágának megfelelően átdolgozott darab mellett maradt az Operaház.

Egy külön kormánybiztos ehhez képest is sokszoros kártételre képes. Először is, ha egy olyan ember, aki életrajza szerint soha egy percet nem dolgozott a piaci szférában, de még állami szervezetben sem foglalkozott koncertszervezéssel, megpróbál valamit jól működő piaci céggé tenni, akkor ott előre látható a csőd. Nemcsak átvitt és szakmai értelemben, hanem a tényleges fizetőképesség szempontjából is. Másrészt az Orbán-kormány eddigi tevékenységét figyelve meglehetősen nagy kétséggel lehet csak fogadni minden olyan állítást, amely arról szól, hogy összehozzuk Magyarországot a világszínvonallal.

Már csak azért is, mert a kormány kultúrpolitikai krédója arról szól, hogy mi vicces ruhákban sosemvolt korok fiktív népitáncait csűrdöngölőzzük folyamatosan (nem mellesleg figyelmen kívül hagyva, ami tényleg érdekes hagyomány lehetne), aztán legyen a világ baja, ha ez nem érdekli, vagy ha esetleg kiröhögik. Meg azért is, mert Budapest legfontosabb koncerthelyszínére, a Müpába évről évre dokumentálhatóan kevesebb, nemzetközi élvonalbeli előadó jön, és egyre többet szerepelnek alsóéves zenei tagozatos általános iskolások, rosszabb esetben mulatós előadók. Meg azért is, mert az egyetlen, a nemzetközi zenei élet abszolút élvonalában jegyzett magyar előadó, a Bayreuthban Wagnert vezénylő Fischer Ádám nem tart ott többé újévi koncertet. Mindezek alapján sokkal valószínűbb, hogy a kormány célja itt is saját, soha nem létezett ideáljainak megvalósítása, és ez nem fog kedvezni az épp csak felbukkant, kicsit is korszerű kezdeményezéseknek.

Az amúgy is komoly lemaradásban lévő, forrás- és tudáshiánytól szenvedő magyar zenei életnek pedig kevés rosszabbat lehetne kívánni egy dilettáns menedzsernél, aki a napközis tanárok ízlését akarja az országra erőltetni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!