Emlékszem, ahogyan kimenekült az egykori liberális párt elnöki székéből, és hagyta ott a legnagyobb válság kellős közepén, választások előtt néhány hónappal. Most pedig nulla politikai teljesítménnyel, egy nem létező párt élén, érvényes gondolat nélkül, ajándékba kapott egy mandátumot, azzal az ígérettel, hogy "hozza" a liberális szavazatokat.

De nincs még vége, most el is döntheti, melyik párt (DK vagy Együtt 2014) képviselői alkothatnak Vele frakciót, és részesülnek azokból a juttatásokból, amelyek ezzel járnak. Gondolom, minimum egy frakcióvezető helyettesi tisztség kinézhet ezért. Azért ez a kis történet is jelképez valamit.

Nincs ennek köze igazán az egykori párt halálához, ez egy jelenség a tegnapi történések értelmezésekor. Nem ezen múlt a választás, de azért van a dologban valami nagyon elgondolkodtató. Ahogy valaki (nem csak a liberális pártból) elhiszi önnön fontosságát, értelmezi tisztára a saját múltját, és milyen sokan képesek hinni a nagyon is kifényesített szerepben ismét tündöklőknek.

Irigylem, akik még bírják gyomorral a hivatásos magyar politikát.