Tisztelt Külgazdasági és Külügyminiszter Úr!

Parádés belépője után mi, magyarok értetlenül figyeljük, hogy a nyugati imperializmus újabb támadása előtt ön letolt gatyával áll, és az ujját szopja. Nem ezt várjuk Öntől, és ami fontosabb, nem ezt várja az Apafigura sem; mármint nem az, amelyik egy élet megfeszített kartellezésével kereste meg a kisfia házára valót, hanem amelyiknek a táskáját cipelte egész felnőtt életében. Tulajdonképpen nem is értjük, miért hagyta el a tehetsége pont most, amikor pedig már bizonyította, hogy simán képes kezelni Amerikát.

Úgyhogy segítenénk. A következő nyilatkozatra van szükség most:

„Mi abból indulunk ki, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok szövetségesek. Ugyanakkor az amerikai kormányzatnak a magyar tisztviselőkre vonatkozó korrupciós vádjainak nincsen ténybeli alapja. A magyar nem egy korrupciókedvelő nép, ezért nem viselné el, hogy vezetői korruptak legyenek. Amint ilyesminek hírét vennék, ránk gyújtanák az uszodánkat.”

Aztán reménykedjünk, hogy ez nem igaz, viszont az amcsik mégis beérik ennyivel.

Vagy ha ez mégsem járható út, akkor az előző nyilatkozat akkora brutális ostobaság volt, hogy amiatt máris ideje takarodni. Viszontlátásra, örülünk, hogy segíthettünk.