Nem megy tévévitázni Fenyvesi Zoltán a tapolcai választás előtt, és ezen nincs semmi meglepő. A Fidesz vitákba nem megy bele régóta; nem vállalta Tarlós István, és maga Orbán Viktor sem, mégis nyertek.

De az akkor volt, és azok az idők lassan, de feltartóztathatatlanul elmúlnak. Akkor még voltak elegen, akik elfogadták, hogy ezekkel nem kell leállni vitatkozni, csak a Fidesz, huj-huj-hajrá. Ma ez már nem elegáns felülemelkedésnek, hanem menekülésnek hat. Van mi elől menekülni, ami azt illeti. De hiába hasznos a futás, attól még szégyen.

Fenyvesi Zoltán ma még csak érintőlegesen felelős mindazokért az állatságokért, amit a Fidesz-frakció megszavazott eddig. De nyilván mindenkinek az lenne az első kérdése, hogy az effajta állatságok támogatására készül-e, ha mandátumhoz jut. Erre pedig nem tud jól válaszolni. Logikailag ugyanis két válasz van csak: igen, ha azt kérik tőlem, akkor szombaton is bezáratom a boltokat; illetve nem, nekem erről különvéleményem van. Az utóbbi út járhatatlan, az előbbi meg védhetetlen.

Marad a nyílt zsarolás: hogy ha ellenzéki képviselő lesz, akkor nem kap pénzt Ajka és Tapolca. Ez viszont megint olyasmi, amit ajánlatos csak a saját birkák előtt terjeszteni, különben még a stúdióban is elcsattanhat a megérdemelt füles. Nehéz volna vitában megvédeni ezt az elvet, mert ott hirtelen jöhet a közbekérdezés: mégis kinek képzelitek ti magatokat?

Meg hát nehéz volna vitatkozni, eleve, valljuk be. Elszoktak ettől. Ehhez újra kellene tanulni a műfajt. Komplett rehabilitációs központra volna szükségük, ahol ki lehet próbálni szimulátorban, milyen az, amikor kérdeznek. Ideje elkezdeni és felkészülni, mert a lapítás már most sem a nagyság jele. Menekülve zsarolni, az a bukáshoz vezető út, és a bukás után muszáj lesz válaszolni néhány kellemetlen kérdésre.