Kordivat, hogy a politika gáz, a politikusok borzalmasak, ámde a purista civilek, a romlatlan néplélek, a gaz pártok felett álló mozgalmak majd elhozzák a megváltást az országnak. Az elmúlt pár nap enumerációja nem ezt mutatja. Ez itt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) hétvégi üzenete a Facebookon: "Sokan voltak a Szolidaritás Mozgalom Kossuth téri tüntetésén, és szuper jók voltak a beszédek, de sajnos elmaradt az áttörés: nem sikerült akkora tömeget összehozni, hogy Rétvári Bence szűkölve remegjen az odújában. Március 15-e maradt, hogy megmutassuk, nem hagyjuk ezt az aljas hazugságokból szőtt rendszert konszolidálódni!"

Pikáns. A mocskos, csúnyán beszélő, agresszív politika ellen úgy indul harcba a finom civil szervezet, hogy azt kívánja, a számára antipatikus közéleti szereplő „szűkölve rettegjen az odújában”. Ez semmiben nem különbözik egy random Szijjártó-, sőt, kurucinfó-szövegtől. Ugyanaz az erőszakos, a másikat nem embernek, hanem beteg állatnak tekintő viszonyulás, ami tönkretette az elmúlt évtizedet. De kedves Milla, mire fel ez a gőg, ez a fensőbbségtudat? Arra a féléves bohóckodásra, aminek a végén „kreatívan értelmezett”, voksolás közben változó szabályokkal sikerült megválasztatni Dopemant „alternatív köztársasági elnöknek” egy flúgos csavargóval szemben? Előbb leköpve a bázisdemokrata háttéret, majd a halomra büszkén ráülve ilyen szűkölős-rettegős odavágást hiányolva leszólni a Szolidaritás hétvégi eseményét?

Miért, például a Pac-Manizáció idején szűkölt valaki? És tényleg: hosszú hónapok alatt, miközben épp most húzzák le az unokáink nyugdíját is a vécén, a Milla csak annyit intézett, hogy egy rappert majd felvisz a színpadra? Naiv vagyok: amikor kihirdették az elnökkereső akciót, én bizony, ha nem is egy új Göncz Árpádot vagy Sólyom Lászlót, de valaki olyat vártam befutni, akinek szakmai álláspontja, nemzetegyesítő tekintélye van. Dopeman bátorsága, elszántsága hatalmas, de nagyon messze van attól, hogy példaképként állítsuk a nemzet elé. Különben is: nem rá szavaztak a legtöbben, csaltatok.

Miközben a hétvégi Szolidaritás-tünti tényleg komoly kritikát érdemel. Mert mi is ez a miazma? Már nem szakszervezet, még nem párt, valami fura képződmény a határon. Ezért sem tódultak a tömegek, hisz azt se tudták, mire mennek. Az LMP halászott pár aláírást a népszavazásához, a színpadon jogos dühvel, de megoldási javaslat nélkül kiabáltak mindenféle emberek. És tényleg nehéz dolgunk van, mert a Szolidaritást kritizálva óhatatlanul is egy gyékényre kerülünk a "jobboldali" tollnokokkal, akik folyvást megszakértik, hogy mi a baj az ellenzékkel – sajnos a polgári erkölcsök még nem tartanak ott, hogy a cikkek alatt feltüntessék, hogy a „mégis inkább a Fidesz” felkiáltást mennyi közpénz motiválta. De akkor is muszáj kimondani: a Szolidaritás ezt elcseszte. Például úgy, hogy pont az említett Iványi Gábor oldalán Dániel Péter is díszelgett a színpadon. Igen, AZ A Dániel Péter. Igen, aki még Gyurcsánynak is sok volt.

Apropó, Gyurcsány Ferenc! A DK elnöke is befutott végszóra, és vasárnap reggel egy forduló rúgással egyszerre vert végig a konkurencián, emígyen: „Tegnap talán tízezren lehettek a Szolidaritás tüntetésén. A Milla külön ünnepel. Az emberek meg kielégületlenek, mert nem nyavalygást, hanem programot akarnak hallani, és erőt akarnak látni”. Stimmel. Csak ugye, ilyet az a politikus mondjon, aki programot ad és erőt mutat. Hát lássuk!
A Gyurcsány-párt képviselője, Oláh Lajos három napja, nőnapon egy különleges ajándékot nyújtott át a hölgyeknek törvénymódosításba csomagolva. Úgy változtatná meg a gazdasági társaságokról szóló törvényt, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál az igazgatóság és felügyelőbizottság vagy igazgatótanács tagjai, illetve a vezető állású munkavállalók legalább egyharmadának nőnek kell lennie. Ennek az aránynak kell érvényesülnie a köztulajdonban álló, zártkörűen működő részvénytársaság igazgatóságánál, felügyelőbizottságánál és a vezető állású munkavállalók esetében is.

Nesztek, erő, nesztek, program. Megoldjuk Magyarország legfontosabb problémáit: a Milla felfedezte Dopemant, a Szolidaritás beszédeket mondott, majd hazament, Gyurcsány Ferenc pártja pedig bizonyos férfi cégvezetőket nőkre cserél. Megmenekültünk!

Az utóbbi javaslat azért is pikáns, mert ez rövid időn belül a második alkalom, amikor a Gyurcsány-párt beletörli a lábát alelnökébe, Bauer Tamásba. Tavaly év végén arra csodálkoztunk rá, hogy a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc harcos közleményben állt ki az egyszerűsített vállalkozói adó megtartásáért, holott Bauer Tamás hosszú évekig keményen harcolt annak megszüntetéséért.

Nos, Bauer Tamás a női kvóta ellen is hosszú, kitartó harcot vívott, még előző pártjában, az SZDSZ-ben.  Változatos eszközei voltak. Benyújtott a liberális párt Országos Tanácsához egy paródia-javaslatot ("Ez inkább a téma lejáratása, a javaslatunk karikatúrája" - kommentálta Sándor Klára a javaslatot, "nyílt piszkálkodásnak" nevezve). Hosszú vitába bonyolódott a kvóta-pártiakkal az Élet és Irodalom hasábjain is. Most meg egy, az eredeti javaslatnál sokkal durvábbat ad be az a párt, melynek ő az alelnöke, és szava sincs.

Gyurcsány Ferenc egyébként azzal zárja Facebook-bejegyzését: „Orbán meg röhög a markába.” Igaza van a pártelnök úrnak, de ez közös „siker”, ők is tesznek érte, nap, mint nap.