szerző:
Csépe Viktor

A zöld szervezetek szerint a paksi atomerőművet be kellene zárni, inkább a megújuló energiaforrásokat kellene használni. Mit mutat nekünk az ebben élen járó Németország példája? Valóban zöld a német út, vagy csak annak látszik?

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása és tervezett bővítése kapcsán az elmúlt időszakban számos atomenergiával és alternatíváival kapcsolatos érveléssel találkozhatott az érdeklődő. A közismert zöld szervezetek kivétel nélkül elutasítják az atomenergia felhasználását, helyette a megújuló energiaforrásokat propagálják.

A modern megújuló energiaforrások terén (szél-, napenergia) Németország a minta. Sok-sok év következetes fejlesztési politikájuknak eredményeképp mára a felhasznált villamos energia jelentős részét megújuló energiaforrásokból nyerik. Mivel a megújulók nem igényelnek üzemanyagot, javult Németország energiafüggetlensége, ezzel együtt csökkent a szén-dioxid kibocsátása, segítve a globális klímaváltozás elleni harcot. Ezek a legismertebb jelmondatok, ezekkel valószínűleg minden zöld-lelkületű személy egyetért.

De mi van, ha a jelszavak mögé nézünk? Mit mutat a német példa ritkán kommunikált oldala?

A zöld fordulat Németországban 2000-ben kezdődött, amikor hatályba léptették a zöldenergia törvényt (EEG). A szabályozás az áramszolgáltatót komoly kihívás elé állítja. A szolgáltatási körzetében működő megújulós erőművek termelését minden időpillanatban kötelezően meg kell vásárolnia, jogszabályban meghatározott áron. Mivel a kötelező átvételi ár magasabb, mint a piaci, a szolgáltatónak ez komoly veszteséget okoz, illetve okozna, mert a német költségvetés számára ezt megtéríti. A meglévő, főként fosszilis erőművek már nem ilyen szerencsések. Ha a megújulós erőművek termelnek, nem tőlük veszik meg az áramot, nincs rájuk szükség. Néhányuk be is zárta kapuit. De hiszen ez a német zöld fordulat célja, nem? Megszabadulni a ma 60%-os részaránnyal rendelkező szennyező fosszilis erőművektől!

Mivel a zöldenergia törvény által meghatározott ár igen kedvező volt, megérte ilyen energiaforrásokba befektetni, hatalmas zöldenergia beruházási hullám indult meg.

A megújulók használatának azonban komoly ára van. 2011-ben a megújuló energia emelt árú átvétele 17 milliárd euróval terhelte meg a költségvetést. Ennek finanszírozására a német fogyasztónak "átállási adót" kell fizetnie, amelynek értéke 2013-ban kilowattóránként ~15 forintnak megfelelő összeg. Mindezt csupán 20%-os megújuló részarányért!

A német energiamixet alaposabban megvizsgálva, a napelemes áramtermelésnél további elképesztő adatokkal találkozhatunk. Németországban 2011 végére a paksi atomerőmű teljesítményénél 12-szer nagyobb napelemes kapacitás működött, amelynek kiépítése összesen ~100 milliárd euróba került! A zöldek büszkén hirdetik, hogy vannak olyan napok, amikor a napelemes áramtermelés pillanatnyi értéke tucatnyi atomerőművével ér fel. Az ég azonban gyakran felhős, éjszaka sem süt a nap, ezért az év 365 napját összességében nézve a hatalmas napelemes kapacitás éves termelése nem sokkal nagyobb, mint a mi paksi atomerőművünké.

Mindennek ellenére az átállási adó fele, évi 8 milliárd euró a nap-áram átvételére megy el! Mivel a törvény a kötelező átvétel időszakát 20 évben határozza meg, kijelenthetjük: a német társadalom  összesen 160 milliárd eurót áldoz arra, hogy a német áramfogyasztás 3-4%-át napenergiával termeljék.

 

Kell-e új paksi blokk? A döntés évtizedekre meghatározza az áram árát is.
©

Összehasonlításként: az atomenergia költségességének bizonyítására a zöldek gyakran megemlítik a Franciaországban és Finnországban épülő atomerőműveket. A két erőmű a nemrégen kifejlesztett "EPR" típus első példányai. Ezek a prototípusok, ezért talán annyira nem meglepő, hogy a két beruházás többszörös határidő módosításon és költségnövekedésen van túl. A franciaországi erőmű költségét mára az eredeti ár duplájára, 8 milliárd euróra becsülik. Gondoljunk bele! Ilyen extrém magas árral számolva is 20 db "EPR" atomerőművet építhetett volna Németország a 160 milliárd euróból.  Ez pedig azt jelenti, hogy összes szenes erőművüket leállíthatták volna!

De nem így cselekedtek. Akkor hol van itt a klímavédelem, a fenntarthatóság? Egyáltalán, mivel lehet indokolni a hatalmas nap-kapacitás költséges kiépülését?

Ennyire utálja Németország az atomenergiát? Nálunk a zöldek támadják az üzemidő-hosszabbítást, mert nem biztonságos, támadják az új blokkok építését, mert drága, és az egész atomenergetikával baj van, mert a korrupció mindent átsző, csak a profit számít, a felügyelő hatóságok cselekvésképtelenek. Ha ebben van igazság, akkor nem a működési környezetet kellene átalakítani? Nem növelni kellene például a civilek szerepét a felügyeletben!?

Az atomenergia kapcsán a biztonság a legfontosabb kérdés, amelyet nem lehet eléggé hangsúlyozni. A paksi reaktorok akkora aktivitáskészlettel rendelkeznek, hogy ha azt egyenletesen szétterítenénk az ország területén, Magyarország lakosságát ki kellene telepíteni. Mindent meg kell tenni a radioaktivitás szabadba jutásának megakadályozásáért, azonban ahogy lakóépületeink sem bírnak ki egy bizonyosnál nagyobb földrengést, úgy az atomerőmű sem a méretezési értékénél sokkal nagyobbat. Ha az erőművet 6 magnitúdós földrengésre méretezik, a zöldek ijesztgetnek: mi van ha 7-es lesz? Ha 7-re méretezik, mi lesz ha 8-as lesz? És így tovább. És tényleg, mi van, ha holnap egy 8-as földrengés pattan ki Pakson? Igen-igen kicsi ennek valószínűsége, de teljes bizonyossággal ki meri kijelenteni, hogy nem lesz? És mi van ha egy repülőgép rázuhan? Biztosan ki fogja bírni?

Napelemtől, szélkeréktől legfeljebb úgy lehet meghalni, ha az ember fejére esik, ellenben ez a "mi van ha" érzés az atomenergiával együtt jár.

Az atompártiak érvelése, hogy a Paksi Atomerőmű ma az ország legolcsóbban termelő erőműve, az új blokkok építése kapcsán teljesen félrevezető. Paks II. - ha lesz - a mostani ár minimum duplájáért fogja az áramot előállítani. Ha az építéséhez 3 000 milliárd Ft hitelt veszünk fel 10%-os kamatra, csak a hitel kamatterhe majdnem kétszerese lesz a Paksi Atomerőmű 2011-ben elért 172 milliárd forintos árbevételének! Ráadásul még törleszteni kell a tőkét, fizetni kell a dolgozókat, a karbantartást, stb. Ez állami támogatás nélkül nem megy.

Egy új atomerőmű nem gazdaságos.

Mint láttuk, a megújulókat komoly állami támogatásban kell részesíteni, az atomenergiát úgyszintén. Atomerőművet nem lehet kicsiben építeni. Egy új blokk méretes szeletet hasítana ki a magyar áramtermelésből, azaz jelentős támogatási igénye lenne. Ha felépül, nem marad támogatási pénz a megújulókra. Lehetséges, hogy a zöld lobbi valójában ezért küzd oly vehemensen az atomenergia ellen? Lehet, hogy a környezetvédelem inkább csak retorika, lényeg az állami támogatás társadalmi elfogadottsága, megszerzése? Hogy van az, hogy a zöldek sosem cikkeznek Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának, a Mátrai Erőműnek a kiváltásáról?

Azt is látni kell, hogy a fentebb kifejtett évi 8 milliárd eurós napenergia támogatás 20 év múlva véget ér. Onnan kezdve ez a naperőmű-kapacitás a társadalomnak nem kerül további áldozatába. Sőt! Mivel üzemanyagra nincs szüksége, csak néha karbantartásra, olcsón fog termelni, lenyomván az akkori energiaárakat! Ugyanez igaz az atomerőműre is. Ha a hitelt visszafizetjük, nem lesz kamatteher, olcsóvá válik az atom-áram, amely szintén lenyomja majd az energiaárakat.

Megújulók vagy atomenergia? Esetleg mindkettő? A kérdés nehéz, a téma bonyolult és szerteágazó. A döntés évtizedekre meghatározza a magyar energetika irányát, és az áram árát is. Jó lenne, ha az utca embere nem végletekig leegyszerűsített jelszavakkal, bugyuta közvélemény-kutatási eredményekkel alátámasztott érveléssel találkozna. Sokan hangoztatják a társadalmi párbeszéd szükségességét, ideje volna valódi párbeszédet folytatni.

(A szerző villamosmérnök, a Megújulók - Máskent blog szerkesztője)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az utastérben is új világ az elektromos Porsche Taycan

Az utastérben is új világ az elektromos Porsche Taycan

Villámcsapások öltek meg több túrázót a lengyel Tátrában

Villámcsapások öltek meg több túrázót a lengyel Tátrában

Kétszer annyi a rendőr hazánkban, mint sok uniós államban, mégis állandóan túlóráznak

Kétszer annyi a rendőr hazánkban, mint sok uniós államban, mégis állandóan túlóráznak

Kozák: Most sem tudjuk, hogy mi okozhatta a problémát

Kozák: Most sem tudjuk, hogy mi okozhatta a problémát

Kozák Danuta: Hiba csúszott a rendszerünkbe

Kozák Danuta: Hiba csúszott a rendszerünkbe

Lukácsi Katalin visszalépett, MSZP-s lesz a közös jelölt Szolnokon

Lukácsi Katalin visszalépett, MSZP-s lesz a közös jelölt Szolnokon