Frank McGarahan © AP

Frank McGarahan Norichban, egy taximegállóban lett tanúja a tettlegességgé fajuló szóváltásnak. Három támadó éppen belekötött egy litvániai hajléktalanba. McGarahan a védelmére kelt, és még csak nem is volt egyedül: vele volt fívére és az unokahúga. Mindkettőt súlyosan bántalmazták. A megtámadottak védelmében beavatkozott egy közeli bár kidobó embere is, akinek eltörték az állkapcsát. A bankár nem élte túl a konfliktust: olyan súlyos agysérüléseket szenvedett, hogy a legjobb klinikán sem tudták megmenteni az életét. „Mindig büszkék leszünk Frankra és soha nem felejtjük el őt”, nyilatkozta egy helyi lapnak a bátyja, Tony. A gyilkosokat: Tom és Ben Cowles-t, továbbá Daniel Moy-t  egy kamera felvételei alapján azonosították és letartóztatták.

Nagy-Britanniában többet írtak az esetről, mint nálunk. De ott is elsősorban azért, mert a kétgyermekes, családos McGarahan a „gazdagok bankárja” volt, a Barcalys bankcsoport kiemelt ügyfelek befektetéseit kezelő részlegének - Barclays Wealth – az igazgatója. A The Time két társadalmi világ összeütközéséről írt, míg egy másik lap "példamutató polgárnak" nevezte az önfeláldozó bankárt.

Az eset több szempontból is elgondolkoztató. Vajon arra figyelmeztet, hogy legyünk még óvatosabbak, semmiképp ne avatkozzunk utcai konfliktusokba? Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor nem lehet tudni, mikor viselkedünk helyesen: ha meghátrálunk, visszavonulunk, kapitulálunk, vagy pedig akkor, ha a sarkunkra állunk, erőt mutatunk, vállaljuk a szembeszegülést?

Amikor a napokban kocsimmal tolattam, és az autó megérintette a mögöttem lévőt, abból kipattant egy kopasz, huszonéves fiatalember, és pénzt követelt tőlem, nem is keveset. Bár nem volt semmi nyoma a súrlódásnak, erőszakoskodott, kétszer meg is lökött. Szerencsére a konfliktus egy vidéki város autómosójában történt, voltak tanúk. Ki tudtam várni azt a háromnegyed órát, míg megjöttek a telefonon értesített rendőrök, akik ártalmatlanná tették zsarolómat. Szerencsém volt, az erőszak, mellyel szembesültem, nem volt öncélú. Pénz szerzésére irányult, abban a hiszemben, hogy a megfélemlített balekot könnyen le lehet vágni. Az is igaz, hogy az eset velem történt, nem is tudtam kivonni magam a következmények alól. De mit tegyünk, ha mindez a "másikkal" történik, avatkozzunk-e bele, kockáztatva talán életünket is?  

Tom Cowles-t letartóztatják © AP

Az öncélú, esztelen és gonosz erőszak társadalmi bomlástermék, Nagy-Britanniában ugyanúgy, mint Magyarországon. Áttekinthető, emberi léptékű közösségekben, melyek tagjai nemzedékek óta ismerik egymást, létezik helyi közvélemény, amely korlátok közé szorítja az agresszióra való hajlamot. Csakhogy a hajdani normális városok és falvak nyomtalanul eltűntek, és a családok jó része tehetetlen a fiatalok devianciájával szemben. Szegény McGarahan magányos hősként vállalkozott rá, hogy a fiatal bűnözőket megtanítsa a közösség erkölcsi normáira.

De hol vannak ma már „a közösség erkölcsi normái”? Norichban a húszas éveik elején járó, munkanélküli, agresszív fiatal ragadozók valószínűleg már attól felháborodtak, hogy a bankár bele mert szólni, mit tesznek kiszemelt áldozatukkal. Angliában sincs elég rendőr, lám, Norichban sem jut minden sarokra. Nálunk ezen a téren jóval rosszabb a helyzet: egyes gyéren lakott területeken akár tucatnyi kisebb falura és tanyára jut egyetlen körzeti megbízott. A hagyományos falusi közösségek felbomlottak, „mindenki azt csinál, ami akar”. „Szabad a gazda”, az erőszak Magyarországon is belopózik az iskolába, és az óvodába, sőt, az egészségügyi intézményekbe is. Nincs elég hivatalos alkalmazott, „profi erőszakkezelő”, szociális munkás és pszichológus, aki fel van készülve a kirobbanó konfliktusokra, a váratlan, kockázatos helyzetekre.

Egy adott pillanatban, adott helyzetben egy bankár és egy hajléktalan sorsa keresztezte egymást. De a gyászoló családot még az sem vigasztalhatja, hogy Frank halálával cáfolta meg a közhelyet, miszerint a pénzemberek önzők, kegyetlenek, és csak a saját érdekeiket tartják a szemük előtt. A világon végigsöprő pénzügyi válság közepette Frank cselekedete magános szirtként emelkedik ki a mohóság, pénzsóvárság tengeréből.

Pelle János