Végéhez ért a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu közös „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezése. Több száz hozzászólással a hátunk mögött értékelhetjük az utóbbi hetek tanulságait. S végül egy utolsó kérdést teszünk fel: legyen-e népszavazás az alkotmány szövegéről?

Megköszönjük mindazok véleményét, akik hozzátettek a preambulumról való közös gondolkodáshoz. Írásaikkal bebizonyították, hogy lehet értelmes, pártatlan vitát folytatni hétköznapjainkat meghatározó fontos ügyeinkről - az alkotmányunkról, a vallás és a kereszténység szerepéről, történelmünkről vagy európaiságunkról.

Kutatásunk nem reprezentatív ugyan, mégis jelzésértékkel bírnak a témákra beérkező hozzászólások. Felhívásunk első hetében olvasóink általános kívánalmakat fogalmaztak meg az új alkotmány előszavának szerepéről. A legfőbb vitát a vallás, a korona, illetve a Szent Korona preambulumbeli szerepe okozta. Ugyanakkor számos egyéb „modern” érték is felvetődött, mint az emberi jogok vagy a környezet védelme. A szabad asszociáció és kreativitás hete volt ez, amit később kötöttebb, tematikusabb hetek követtek.

Szerepeljen-e Isten neve a preambulumban, illetve megemlítsük-e a kereszténységet az új Alkotmány előszavában? – kérdeztük. A Szent Koronát követően e két szorosan összefüggő téma generálta a második legtöbb hozzászólást. Eleinte nem alakult ki egységes álláspont. A vita nem akörül zajlott, hogy helyes vagy sem Isten nevének említése, hanem hogy - ha és amennyiben szerepel - milyen formában jelenjen meg, és hogyan lehet biztosítani a vallásszabadságot mindenki számára. Végül a kereszténység kérdésénél vált egyértelművé, hogy a többség elutasítja a vallás szerepeltetését. Az alkotmány ne Isten és ember kapcsolatáról szóljon, hanem az állampolgárok közötti viszonyokat tükrözze. E ponton sejlett fel először, mennyire sokféle megközelítés létezik e kérdések kapcsán, hiszen sem a kereszténység szerepeltetését támogatók, sem az azt ellenzők tábora nem volt homogén. Más-más indokból, különböző tömbökbe tömörülve jutottak el ugyanarra az álláspontra. Közeledés ugyan nem történt, ám egyetértés alakult ki a vitatkozó felek között, hogy egyik fél sem kényszerítheti rá nézetét a másikra.

Kevesen tettek különbséget a korona, illetve a Szent Korona tana között. A többség úgy gondolta, hogy miközben fontos, hogy tisztában legyünk a Szent Korona történelmi szerepével, mára nincs helye egy köztársaság alkotmányában királyi jelképeknek. Ez felvetette azt a kérdést, hogy amennyiben beemelik e jelképet vagy a kereszténységre való utalást az Alkotmányba, ez mennyiben tekinthető történelmi utalásnak, egyfajta tiszteletadásnak a múlt iránt, illetve mennyiben jelenti az alkotmányozó azonosulását egy adott értékrenddel.

Az utolsó hetekben, amikor történelmi múltunkra, közös értékeinkre és európaiságunkra kérdeztünk rá, már érződött, hogy a médiatörvény körül kialakuló vita, valamint az uniós elnökség erősen elvonják a figyelmet az alkotmányozás pártpolitikától független témájáról. Mégis egyértelműen hasznos volt lefolytatni a preambulum körüli vitát. Ha senki nem teszi fel ugyanis ezeket a kérdéseket közös értékeinkről, hogyan is várhatnánk, hogy előrelépést érjünk el értelmezésükben? Ha nem tanuljuk meg a méltányos vitakultúrát, hogyan várhatunk el toleranciát másoktól?

Ki alkotmányozzon?

Mielőtt búcsút vennénk a projekttől, ejtsünk pár szót arról a kérdésről, amely meg fogja határozni az új alkotmányról szóló polémiát: ez pedig az alkotmány elfogadásának és az alkotmányozó személyének kérdése. Ez látszólag igen egyszerű kérdés, hiszen az Országgyűlés átalakul majd „alkotmányozó nemzetgyűléssé.” A kérdés azonban valójában nem intézhető el ilyen egyszerűen.

Célszerű ismét az uniós országok preambulumaiból kiindulni. Az EU-tagállamok preambulumai meglehetősen sokféleképpen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy valójában ki alkotmányoz, ki vagy milyen testület fogadja el az alkotmányt. A képviseleti demokráciával általánossá vált, hogy e jogalkotást is a törvényhozások (speciális esetben alkotmányozó nemzetgyűlések) végzik. Ennek ellenére számos alkotmány nem feledkezik meg a „népről” mint az alkotmányozás valódi alanyáról.

Az európai preambulumok több lehetőséget kínálnak. Egyrészt ki lehet mondani azt, hogy az alkotmányt az erre felhatalmazott szerv fogadja el (így tesz például a portugál preambulum). Elképzelhető, hogy az alkotmányt látszólag a nép fogadja el, de az alkotmányozó testületen keresztül, ahogyan ezt északi szomszédaink deklarálták: „… a Szlovák Köztársaság polgárai képviselőink által elfogadjuk a jelen alkotmányt.” Harmadszor igen általános az a fordulat, amely a polgárok jogaként határozza meg az alkotmányozást: „… a német nép, gyakorolva alkotmányos hatalmát, elfogadta ezt az alkotmányt”, vagy – a lengyel preambulumban – „…megalkotjuk a Lengyel Köztársaság Alkotmányát mint az Állam alaptörvényét.” Végül előfordul az is, hogy bár az alkotmányozó testület fogadja el az alaptörvényt, azt a nép megerősíti, adott esetben népszavazással (amiképpen a lengyel nép tette a maga alkotmányával 1997-ben, vagy ahogyan azt Lettország alkotmányának előszava előírja).

Mindezek felvetik az utóbbi idők egyik legtöbb vitát kiváltott kérdését: dönthet-e a nép a saját alkotmányáról? Az egyik oldalon áll a kormány azon érvelése, mely szerint a választási felhatalmazással a választók az alkotmányozásra is engedélyt adtak. A másik oldalon az ellenzék egy része arra hivatkozik (az alkotmányozás bojkottálása mellett), hogy nem lehet kihagyni a népet egy ilyen döntésből. Az alkotmányozás jelen pontján – a szabályozási elvekből – úgy tűnik, hogy a kormánypártok nem kívánják népszavazás elé vinni az új alaptörvényt, bár a fenti fogalmazási megoldások közül azt választanák, amely utal a népre: „… a nemzet az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom letéteményese által Magyarország alkotmányaként megállapítja, és elrendeli mindazt, amit a következő rendelkezések tartalmaznak.” Az kérdés, hogy a „nemzet” miként tud alkotmányozni, az azonban a jelek szerint kétségtelen, hogy olvasóink alighanem tudnának. A preambulum-projekt azt bizonyította, hogy megvolna az érdeklődés és a szellemi muníció, a vitakedv és a vélemények vállalása, a felkészültség és az akarat ahhoz, hogy az új alkotmányról érdemi döntés születhessen. Véleményét a kérdésben itt mondhatja el.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vélemény

Szerepeljen-e Isten neve a preambulumban?

Kisebbfajta gondolati lavinát indított el a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu december 8-ai, „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezése. Felhívásunknak az volt a célja, hogy közös gondolkodást indítsunk arról, ki mit látna szívesen az új alkotmány előszavában. Olvasóink hozzászólásaikkal bebizonyították, hogy lehet értelmes párbeszédet folytatni e kérdésben.

Vélemény

Szerepeljen-e a Szent Korona a preambulumban?

Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu közös kezdeményezése, a „Mi legyen a preambulumban?” című felhívás. A múlt héten arról kérdeztük olvasóinkat, hogy szerepeljen-e kereszténységre történő utalás az alkotmány előszavában. A többség ezt elutasította, mondván, az alkotmány ne Isten és az ember, hanem az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza. Ezúttal arra kérdezünk rá, hogy szerepeljen-e a Szent Korona a preambulumban.

Vélemény

Megemlítsük-e a kereszténységet a preambulumban?

Harmadik hete tesszük fel a kérdést a Méltányosság Politikaelemző Központtal közösen: „Mi legyen a preambulumban?”. Szerepeljen-e benne Isten neve? – kérdeztük a múlt héten. Mi se természetesebb, mondja az egyik fél. A vallásszabadság a legfontosabb, érkezik a válasz. Világos állásfoglalásra késztető, mégis tiszteletteljes vita folyt a kérdésről. Ezen a héten a kereszténység preambulumbeli megjelenésének kérdésében várjuk hozzászólásaikat.

Vélemény

Mennyire vagyunk európaiak?

A médiatörvény kapcsán a nemzetközi sajtóban még az európai uniós elnökségre való alkalmasságunk is megkérdőjeleződött. Jogos és időszerű tehát a kérdés, hogyan gondolkodunk mi magunk európaiságunkról, s ez hogyan jelenhet meg az alkotmányban.

Vélemény

Hogyan jelenjenek meg közös értékeink a preambulumban?

Milyen módon szerepeljen közös múltunk az új alkotmány előszavában? - erről kérdeztük olvasóinkat az előző hét folyamán a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezésében. A felhívásra érkezett hozzászólások egy meglehetősen töredezett történelemértelmezést érzékeltetnek. Ezen a héten – talán még nagyobb fába vágva a fejszénket – közös értékeink preambulumbeli szerepét bocsájtjuk vitára.

Méltányosság Politikaelemző Központ Vélemény

Mi legyen a preambulumban? Mondja el a véleményét!

Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?

Itthon

Szerepeljen-e történelmi múltunk a preambulumban?

A Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezése keretében az óév utolsó hetében a Szent Korona szerepeltetése melletti, illetve elleni érveket gyűjtöttük össze. A történelmi ereklyénk kapcsán kialakult vita erősen összekapcsolódott a Szent Korona-tannal és a történelem megjelenésével a preambulumban. Ezen a héten hazánk történelmi múltjának preambulumbeli szerepéről kérdezzük a hozzászólókat.

Marad a hőség, jön a vihar, másodfokú figyelmeztetést adtak ki

Marad a hőség, jön a vihar, másodfokú figyelmeztetést adtak ki

Lejárt egy brit popsztár szavatossága a Madame Tussauds panoptikumban - ön kit távolítana el a múzeumból?

Lejárt egy brit popsztár szavatossága a Madame Tussauds panoptikumban - ön kit távolítana el a múzeumból?

Megígérte a Posta: a 2022-es karácsonyi szezonban már modern lesz a csomagküldés

Megígérte a Posta: a 2022-es karácsonyi szezonban már modern lesz a csomagküldés

A vendégeire törte a szélvédőt az albán éttermes, úgy bepöccent

A vendégeire törte a szélvédőt az albán éttermes, úgy bepöccent

Meglepetésszerűen zuhant rá a közigazgatásra a létszámstop

Meglepetésszerűen zuhant rá a közigazgatásra a létszámstop

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt