Tabajdi Gábor
Tabajdi Gábor

A demokratikus intézményrendszer felszámolása 1945 után magával hozta az átláthatatlan, diktatórikus szervezetek bővítését. Az ezekhez kapcsolódó épületek térbeli elhelyezkedése mára többnyire a feledés homályába tűnt. A kommunizmus áldozatainak emléknapján – az Államvédelmi Osztály (ÁVO) és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) országos ingatlanhálózatának kiépítését idézzük fel.

Február 25-e az ezredforduló óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon hurcolták el Váci utcai lakásáról Kovács Bélát, a parlamenti többséggel rendelkező Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Kovács Béla
©

Egy nappal korábban agilis képviselőtársa, Pfeiffer Zoltán – a mentelmi jogra hivatkozva – még ki tudta őt menekíteni a politikai rendőrség Andrássy út 60. alatti központjából, az ott zajló kihallgatásáról. Másnap azonban már a szovjet állambiztonsági szervek tartóztatták le a kommunistákkal szemben túlságosan határozottan fellépő politikust. Az eset – a magyar belpolitikába való durva beavatkozás mellett – rávilágít az ÁVO szervezeti gyengeségére is. A politikai rendőrség országos kiépítése ugyanis még csak ezekben a hónapokban vett lendületet. Az államvédelmi kirendeltségek országos létrehozása egy időben történt a kormánypárt „felszalámizását” célzó akciókkal.

1945-ben a kommunista párt irányításával a politikai rendőrség több csoportja is megszerveződött. Ezek rivalizálása számos konfliktus forrása volt, és természetesen a nyomozások hatékonyságát is csökkentette. A kommunista párt 1946 őszi stratégiaváltása után azonban felgyorsultak a hatalom kisajátítását célzó törekvések. Az állambiztonsági szerveket központosították; 1946 októberében létrejött a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO). Novemberben egy „szervező bizottság” járta végig az országot azzal a céllal, hogy számukra megfelelő körleteket szerezzenek.

Pillanatkép egy vidéki örs hétköznapi életéből
©

Fellépésük számos helyi konfliktus forrása lett, mivel az ávósok – sok más ügyhöz hasonlóan – e területen is önkényesen jártak el: volt csendőrségi, rendőrségi laktanyákban, levente parancsnokságokon éppúgy kiszemelhettek helyiségeket, mint a városi, járási rendőrkapitányságokon. Igényeltek épületeket az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától, vagy egyszerűen elfoglaltak egyházi vagy egyéb ingatlanokat. (Egerben például felmerült annak lehetősége is, hogy az ÁVO a várba költözzön.) Több helyütt a városházán rendezkedtek be, de államigazgatási épületekben is megtelepedtek.

Egy most előkerült irategyüttes alapján, egy friss kutatási eredmény segítségével fény derült arra, hogy országosan milyen infrastrukturális viszonyokkal rendelkezett a politikai rendőrség ezekben az időkben. Miközben ugyanis zajlott a kisgazdapárt megtörésére irányuló nyomozás (ún. köztársaság-ellenes összeesküvés felderítése), 1947 februárjában a budapesti központból érkezett utasításra minden helyi szervezetnek jelentést kellett tennie az általa használt ingatlanokról.

A beérkezett válaszokat elemezve sajátos kép rajzolódik ki a szervezet kiépüléséről. (Az ÁVO körleteinek vázlatrajzait ld. itt.) Az államvédelmi alkalmazottak meglehetősen szerény körülmények között dolgoztak: munkahelyük többsége lefoglalt, háborúban megrongálódott, renoválásra szoruló épületben volt. Hiányoztak az írógépek, telefon alig néhány helyen volt, ezért a kapcsolattartás is nehézkesen alakult. Így 1947-ben a futárszolgálat kiépítése mellett folyamatosan fejlesztették a rádióhálózatot is (a járási központokat is fokozatosan bevonva az országos tájékoztatási rendszerbe). A vidéki kirendeltségek a központi irányítás mellett az eszközök hiányára is panaszkodtak. Például járművek híján nem tudták követni azokat a képviselőket, akik autón keresték fel az ország különböző településein élő választóikat. A mindennapi munkát pedig az akadozó vonatközlekedés tovább nehezítette.

Egy előadóterem dekorációja
©

Számtalan hatásköri probléma is adódott. A politikai nyomozók kritizálták a népbíróságokon születő felmentések magas arányát, az internálások megszüntetését. A rendőrséggel sem volt meg az összhang: a kapitányságokon az ÁVO előadóitól többször megtagadták a telefon vagy az épület használatát. Az ingatlanok tulajdonjogáról Csapó Aladár őrnagy 1947 tavaszán a következőket állapította meg: „A legtöbb kirendeltség magánépületben van elhelyezve a rendőrkapitányságokkal együtt. A házbért mindenütt a kapitányság fizeti, ami ránk nézve előnyös (…), külső osztályok, kirendeltségek közül 44 van kincstári épületben (…), házbért 4 külső osztály után kell fizetni”. A szervezethez ekkor 790 budapesti és 845 vidéki munkatárs tartozott.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

Akárhogyan is alakultak az elvárások, ezek az erőforrások elegendőnek bizonyultak a kormánypártot szétziláló „összeesküvés” leleplezéséhez. Miként Péter Gábor az ÁVO első nagyszabású akciójáról megállapította: „a legutóbbi összeesküvéssel kapcsolatban (…) meggyorsította a nyomozást az, hogy a központból kiküldött munkatársak közösen dolgozhattak az egyes helyeken a vidéki bajtársakkal a szükséges feladatok elvégzésében”. Az összehangolt titkosszolgálati, politikai és propagandakampány következménye közel 50 kisgazdapárti frakciótag kizárása lett, ami döntő lépés volt a veszélyesnek ítélt politikusok kiiktatása felé. Mindennapi munkáját tekintve az ÁVO ezen túlmenően is lépésről-lépésre részt vett a demokrácia-kísérlet felszámolásában.

Egy belügyi üdülő vidám lakói
©

Ezt követően a megerősített Államvédelmi Osztály feladatkörébe tartozott többek között az egyesületek működésének ellenőrzése, a bejelentett gyűlések megfigyelése, javaslattétel a „reakciós” személyek kitiltására, internálására. Az ÁVO kirendeltségeinek munkatársai ugyanakkor számos segédfeladatot is elláttak. Péter Gábor külön parancsokban rendelkezett arról, hogy a helyi szervek miként segítsék a németek kitelepítését. Direktívák születtek a nyugatról visszatértek ellenőrzésére. Utasítás írta elő a megszállókat képviselő Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) kívánságainak teljesítését. Eközben megkezdődött a megfigyelő hálózat kiépítése, a B(izalmi)-emberek beszervezése. Kezdetleges módszerekkel, nyers erőszak alkalmazásával, bejelentések alapján mindenütt sor került kisebb-nagyobb helyi „leleplezésékre”.

Az állambiztonság kirendeltségei fontos szerepet játszottak a nyilvánosság ellenőrzésében is. Amint Péter Gábor parancsai mutatják, az ÁVO egyik legfontosabb feladata a sajtó ellenőrzése volt. Kiemelt feladatnak minősült a fasisztának nyilvánított újságok, brosúrák begyűjtésének ellenőrzése is. Erre mindenhol külön csoportot kellett létrehozni. Mindezen túl a helyi lapokat, a „koalíciós pártok” kiadványait éppúgy felülvizsgálták, mint az egyéb sajtótermékeket. Az 1947-es tavaszi körözvények visszatérően szóltak a fent sorolt sajtótermékek lefoglalásáról, betiltásáról. (A típusindoklás: az adott lap az „ország belső rendjének és köznyugalmának megzavarására alkalmas közleményt tartalmazott.”) Az ellenőrzés kiterjedt a politikai és egyéb plakátokra. Végül, miután az „összeesküvési ügy” felgöngyölítésével sikerült Nagy Ferenc miniszterelnököt is emigrálásra bírni, már az ÁVO felügyelte az egykori kormányfőt szerepeltető híradók vagy rövidfilmek betiltását is.

A szervezetet mindeközben rendkívüli mértékű fluktuáció jellemezte. Tömegessé váltak a kinevezések, felvételek és az elbocsátások éppúgy, mint az áthelyezések. A külső kirendeltségek között ide-oda mozgatott családos nyomozóknak 1947-ben különélési pótdíjat rendszeresítettek. Ez (a parancsokban visszatérő cipőosztás meghirdetése mellett) a szervezet tagjainak első privilégiumai közé tartozott.

Az elkövetkező években a politikai rendőrség további jelentős ingatlanfejlesztéseket hajtott végre, amit immár egy külön gazdasági osztály felügyelt. A kirendeltségek, laktanyák mellett megkezdődött az üdülők és egyéb szociális intézmények építése. Az 1950 januárjában létrejött országos hatáskörű állambiztonsági szerv ingatlanjai már behálózták az országot. Budapesten az ÁVH 77 (cím szerint is azonosítható) ingatlannal rendelkezett, míg a 8 vidéki osztályon összesen 171 épületet használtak. A most előkerült összesítés egyik meglepő adatsora szerint az épületek jelentős része után még 1950-ben is fizettek magánszemélyeknek bérleti díjat. A szervezet Budapesten 24 irodaépületet bérelt (ennek díja: 1000-7000 Ft/hó), továbbá 22 egyéb ingatlanért (raktárak, garázs, istálló, teniszpálya) fizetett. Vidéken ugyanekkor 26 bérelt ingatlant tartottak nyilván. Ezekre 1950 első hónapjaiban összesen 173 ezer forintot költöttek (a karbantartásra szánt összeg 370 ezer Ft, a fűtés, világítás költsége 241 ezer Ft volt havonta). Az ÁVH sajátos úton szerzett ingatlanportfoliója 1953 illetve 1956 után a belügyminisztériumi vagyon alapjául szolgált.

A rendőrtiszti főiskola épülete
©

Az épületek részletes történetei közül ma még csak kevés ismert. (Ezek közé tartozik az Andrássy út 60., vagy a pesti „Fehér Ház”.) A korszakon belüli változásokat jól példázza a Szabadság-hegyi egykori zárdaépület sorsa is. A komplexumot az ÁVH 1950-ben egyetlen éjszaka alatt rohanta le. Itt alakították ki a szervezet tisztjeit képző Dzerzsinszkij Főiskolát. A Hatóság összeomolását követően, 1956-ban az épületbe egy időre nevelőotthonok költöztek. A Belügyminisztérium, újjászerveződése után azonban visszakövetelte az épületet, ahol egy ideig a korábbi néven működött oktatási intézménye. Egy névváltoztatás után (1959-től) napjainkig az ingatlan a BM Rendőrtiszti Főiskolának ad helyet.

A diktatúra legrettegettebb szervének egykor használt épületei tehát a mai napig megtalálhatóak Magyarország különböző településein. Feltérképezésük, megjelölésük mementóként szolgálhat az utókor számára.

Magyarázat a térképhez

- Térképünkön az Államvédelmi Hatóság által 1950-ben használt épületeit jelenítjük meg.
- A színes jelek az ÁVH különböző szervezeti egységeit jelölik. PIROS: központi irodák Budapesten, vidéki osztályok; SÖTÉTKÉK: államvédelmi kirendeltségek; SÁRGA: államvédelmi előadók
- A címjegyzék forrása a Magyar Országos Levéltárban tavaly kutathatóvá vált anyag. (A levéltári jelzet: Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX-B-1-ax 15. doboz)
- A jelölések csak tájékoztató jellegűek. Az egykori címeket, a GoogleMaps segítségével helyeztük el a térképen. (Kiindulópontunk a házszámok, épületek viszonylagos változatlansága az elmúlt 60 évben.)
- Pontos címeket csak az épületek felénél sikerült találni, a kérdéses pontokat megjelöltük. (?): mai cím ismeretlen; (???): a felsorolás nem tartalmaz pontos címet.
- Ezekben az esetekben a jelöléseket igyekeztünk semleges pontokra elhelyezni (utca, városközpont, körforgalom; ismeretlen cím esetén: vasútállomás stb.) Bármilyen pontosítást szívesen fogadunk.
- Az ezzel kapcsolatos felhívás, további érdekességek és a teljes címjegyzék a „Fehér Hollók” munkacsoport honlapján olvashatók.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Négyes karambol után teljes útzár az M5-ösön

Négyes karambol után teljes útzár az M5-ösön

Olivia Newton-John és John Travolta 41 év után felvette a Grease-kosztümöt

Olivia Newton-John és John Travolta 41 év után felvette a Grease-kosztümöt

Már januárban vizsgálóbizottság alakulhat Kispesten a korrupciógyanús ügyek vizsgálatára

Már januárban vizsgálóbizottság alakulhat Kispesten a korrupciógyanús ügyek vizsgálatára

Szijjártó: Hülyeség, hogy el akarjuk hagyni az Európai Uniót

Szijjártó: Hülyeség, hogy el akarjuk hagyni az Európai Uniót

Új ősmaradványfajokat találtak a Mecsekben

Új ősmaradványfajokat találtak a Mecsekben

Ferenc pápa: Ostobaság, hogy Mária "társmegváltó" lenne

Ferenc pápa: Ostobaság, hogy Mária "társmegváltó" lenne