A FAZ Szemrehányás című kommentárjában Reinhard Veser kifejtette: kétségtelen, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, a WJC közgyűlésén elmondott beszédével viszont "sajnos inkább megerősítette, mintsem eloszlatta" azt a gyanút, hogy nem hajlandó komolyan foglalkozni a magyarországi antiszemitizmussal, és "taktikai" szempontból közelíti meg az antiszemita eseteket.

"Önmagáért beszél, hogy Orbán a harmadik legerősebb párt antiszemita budapesti tüntetése után egy nappal csak Magyarországon kívül talál példákat az európai antiszemitizmusra" – írta a szerző. Hozzátette: amennyiben Orbán "konkrétabb" lett volna, akkor azzal kapcsolatban is állást kellett volna foglalnia, hogy pártjának vezető személyiségei olyan politikusokat és írókat "heroizálnak", akik a 20. század első felében "szavakban és tettekben" is antiszemiták voltak.

A FAZ Egy hajó, két mérleg címmel közölt beszámolót a WJC közgyűléséről, amelyben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a küldöttek Orbán minden egyes szavát patikamérlegre tették, és többségük, különösen a nyugat-európai zsidó közösségek képviselői túl könnyűnek találták a miniszterelnöki szavakat.

A Die Welt online kiadásában Orbán relativizálni akarja az antiszemitizmus miatti aggodalmakat címmel közölt beszámolót, amely szerint a kormányfő a zsidók elleni, egyre hevesebb uszításhoz képest "kelletlenül, ímmel-ámmal" beszélt a magyarországi antiszemitizmusról.

A Spiegel Online Orbán elbagatellizálja a magyarországi antiszemitizmust címmel közölte Keno Verseck beszámolóját, amely szerint Orbán felszólalását nagy várakozás előzte meg, de az nem hozott fordulatot, hanem inkább "feldühítette" a hallgatóságot, mert a miniszterelnök konkrét intézkedések ismertetése helyett a probléma "elbagatellizálásával próbálkozott".  

A 3sat német-osztrák-svájci közszolgálati kulturális televízió Kulturzeit című műsorában Uszítás a zsidók ellen - Antiszemitizmus Magyarországon címmel közölt beszámolót, amelynek bevezetőjében a műsorvezető az utóbbi időszak eseteit ismertetve megjegyezte: a felsorolt példák alapján kibontakozó látszat ellenére "nem a harmincas évek náci Németországáról van szó, hanem az EU-tag Magyarországról".

A pozsonyi Sme szerint a Zsidó Világkongresszuson Orbán Viktor ugyan elfogadhatatlannak mondta az antiszemitizmust, ám nagy általánosságokban beszélt, és nem jelölt meg senkit az antiszemitizmus hazai terjesztői közül. Peter Morvay, a liberális szlovák lap kommentárírója Csak szavak című írásában úgy fogalmazott: ezen nincs is mit csodálkozni, mivel "az ilyen emberek keresése során a miniszterelnök kénytelen lett volna beletalálni a saját környezetébe is". A cikk írója úgy véli: azzal, hogy a kormányfő "heti két alkalommal xenofób előadást tart arról, hogy a külföld és a hazai ellenségek tönkre akarják tenni a tisztességes magyarokat", más formában, de hasonló szellemiségben megismétli és ezzel legitimmé teszi a szélsőségesek megnyilatkozásait.

Bajnairól is írtak

A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Bajnai Gordon, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetője szlovákiai látogatásán a kettős állampolgárság és az ahhoz tartozó szavazati jog jövőbeli megtartásáról beszélt. A lap szerint ezek a kijelentések arra utalnak, hogy "a Fidesszel szemben álló erők rájöttek arra és elfogadták, hogy a határon túli magyar témában nem mehetnek szembe a főárammal", mert magukra haragítanák a határon túliakat, és azok is elmennének a Fideszre vagy a Jobbikra szavazni, akik eddig nem akartak beszállni a magyar belpolitikába. "Szomszédnézőben" című cikkében a szlovákiai magyar nyelvű napilap megjegyzi: Bajnaiék megértették, hogy ezen a terepen, ha nyerni nem is tudnak, az ilyen kijelentésekkel megpróbálnak úgy játszani, hogy túl sokat ne veszíthessenek. Valószínűleg ezt a taktikát fogják követni a szocialisták is – teszi hozzá az Új Szó.