szerző:
Debreczeni József

Az integrációt nem lehet kikövetelni, kiharcolni holmi antirasszista küzdelemben. Együttműködve, szót értve kell dolgozni érte.

A roma polgárjogi aktivista nem a szélsőjobbra dühös (az már a „könyökén jön ki”), hanem a „demokratikus” oldalra. Olyannyira haragszik, hogy a jelző idézőjelbe tételével is jelzi: annak használatát se tartja jogosnak a politikai spektrum „jobbközéptől a balközépig tartó” részére. Cikkének végén ráadásul így summázza a szóban forgó körök cigánysággal kapcsolatos megnyilvánulásait: „a szalonrasszizmus alapesete”.

A szerző az áldemokrata (ámde valódi rasszista) pártok közül (a Fidesz mellett) csak a DK-t, illetve annak „prominenseit” említi. Mivel nevezett párt egyik alelnöke vagyok, és a közelmúltban módom volt közös tévéműsorban (Friderikusz – ATV) is szerepelni Setét Jenővel, találva érzem magam – s egy rövid reakció erejéig késztetve is.

Nézzük, hogy szól a roma polgárjogi aktivista érvelése. Szerinte a „demokratikus” oldalon „a frissen felfedezett amazonasi népek módjára beszélnek” a hazai cigányságról, éspedig azért, hogy annak „másságát” hangsúlyozzák, így igazolva a kirekesztést. Mert a szóban forgó körök „minden erőfeszítése arra irányul, hogy fenntartsa, és indoklásával elfogadhatóvá tegye, megmagyarázza a fennálló társadalmi távolságokat, és… emészthetővé tegye a kitaszítás fenntartását, az újabb és újabb stigmákat”. Setét szerint szalonrasszizmus a roma szociokulturális hagyományra való bármilyen célzás; a cigányság helyzetét a többség kirekesztése okozza, ennek áldozatai a romák. Szerinte a bírált körök „radikálisan nem vesznek tudomást a cigányok legalább hatszáz éves jelenlétéről, a szabadságharcokban való részvételükről, arról a tényről, hogy a MAGYAR a cigányok nagy többségének elsődleges identitása”. Érvként hozza föl a szerző azt is, hogy neki „kizárólag magyar az anyanyelve”.

A végén kezdem. Ha Setét Jenő anyanyelve a lovári volna, akkor is épp úgy magyar honfitársamnak tekinteném őt, mint amilyennek most tekintem. Hadd idézzek a már nyomdában lévő könyvemből, amelynek címe (Zrínyi után): Ne bántsd a cigányt!

„A hazai romák rég nem bevándorlók: évszázadok óta a magyar társadalom tagjai. Magyarok. A cigánykérdés: magyar nemzeti sorskérdés. A kezelése, a megoldása érdekében tett erőfeszítések a magyar társadalom létérdekét szolgálják.

A cigányok: mi vagyunk.

Aki cigányellenes: az magyarellenes.”

Kedves Jenő, én ezt halálosan komolyan gondolom. A könyvben leírom ama fél évezred történetét, amíg a cigányok – az agrárnépesség és a mozgó hadseregek fémigényét kielégítve – szervesen és igen hasznosan illeszkedtek a többségi társadalomhoz. Elkülönülve, nem integrálódva – a maguk életmódja, kultúrája, szokásrendje szerint. Ez alól húzta ki a talajt az első tőkés modernizáció: az ipari forradalom nyomán járó gyári tömegtermelés.

A cigányság a XIX. század második felétől a XX. század közepéig zömmel egy funkciótlanná vált, roncsolódó premodern társadalmi struktúra foglya maradt; továbbra is integrálatlanul: a modernizálódó többségi társadalom keretein – így a közoktatáson is – kívül rekedve. Glatz Ferencet idézem: „kívül maradtak a nemzeti-állami iskolarendszereken. Amelyek az elmúlt másfél évszázadban a polgár munka- és viselkedéskultúráját, szakmai műveltségét, erkölcsi fogalomrendszerét normákba szorították. Erre nevelték az európai polgárt a hatodik életévétől. A cigány közösségek kívül rekedése ezen az oktatási rendszeren a mai beilleszkedési zavarok alapja.”

Glatzot is le lehet szalonrasszistázni, de inkább menjünk tovább. Az államszocialista modernizáció – fél évezredes társadalmon kívüliség után – hatalmi erővel beintegrálta (rekrutálta) a cigányság tömegeit a többségi munkaszervezet legalsó szintjeire (segéd-, betanított munkásként) és a közoktatásba (a középfokúba minimális, a felsőbe elenyésző számban). E négy évtizedes (történelmi léptékben igen rövid) integrált állapotnak vetett véget drasztikusan a rendszerváltozással járó második tőkés (globálkapitalista) modernizáció, amely pár év alatt könyörtelenül kisöpörte a munkaerőpiacról a képzetlen munkaerőt.

A romák 70-80 százaléka lett tartós és reménytelen munkanélküli, mert a modern gazdaság kereteiben képtelenség munkát adni annak az iskolázatlan, képzetlen, társadalmilag újra szegregálódó tömegnek, amilyenné a cigányok kétharmada-háromnegyede újra vált. Ebben az előítéletnek, a kirekesztésnek is volt szerepe, de e nélkül se lehetne érdemben más a helyzet. Ahogy Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában sem más.

Épeszű embernek nem lehet egyéb célja, mint a romák újbóli integrációja. Ha ez nem jár sikerrel, az egész társadalom működése megbénul pár évtized alatt. A többségi társadalom körében 1.0 körül van a teljes termékenységi mutató (egy pár után egy utód marad), az integrálatlanok (zömmel romák) körében ennek a háromszorosa. A képlet rém egyszerű. Az aktív adó- és járulékfizetők utódlása apad, a passzívaké (nyugdíjasok, segélyesek) árad. A teherhordók száma csökken, a teher nő. A fiatalok kivándorlása csak sietteti a végkifejletet: bevételek híján megrogyó állam; ellátatlan, védtelen öregek; kitéve a segélyek elapadása folytán éhezők fosztogatásainak. Ez vár ránk: a harmadik világ.

Hacsak nem tudjuk integrálni a társadalom alatti létbe szorult – jórészt roma – tömegek jelentős részét. Lyukas csónakban ülünk, ömlik be a víz: több, mint amit ki tudunk merni. Ha így marad, elsüllyedünk. Ez a helyzet.

És csupán arról van szó, hogy a rasszista kirekesztés elleni harcnál összetettebbnek, nehezebbnek gondoljuk az integrálás folyamatát. És figyelembe veendőnek a tradíciókat, az adottságokat: a félévezredes plusz negyedszázados integrálatlanságból adódó nehézségeket.

Az integrációt nem lehet kikövetelni, kiharcolni holmi antirasszista küzdelemben. Együttműködve, szót értve kell dolgozni érte. Setét Jenőnek pedig – akire én nem haragszom, hanem számítok rá ebben az együttműködésben – figyelmébe ajánlom Nicolae Gheorghe, nemrég elhunyt nagy tekintélyű romániai cigány polgárjogi aktivista szellemi hagyatékát, aki többek közt ezeket mondta (Bíró András-Nicolae Gheorghe-Martin Kovács: Az áldozati szereptől a polgári tudatig. Kossuth. 2014.):

„Az aktivisták hajlamosak azt képzelni, hogy csak úgy hívhatják fel a döntéshozók figyelmét, ha a romákat drámai képek segítségével a társadalom áldozataiként mutatják be… Ahelyett, hogy fanatikusan védelmezzük az emberi jogokat, jobb alkalmazkodóképességgel kell folytatnunk tevékenységünket. A romák befogadásának a helyi közösségekben kell megtörténnie, nem pedig a bíróságokon és hasonló hivatalos helyeken…

Az egyéneket egy társadalmi szövet részeként kell megértenünk, kulturális mintázatokkal, rokoni és etnikai kötelékekkel… Itt az alkalom, hogy új módszereket találjunk a sikeres alkalmazkodásra… amelyek az integrációra és nem az áldozati szerepre fókuszálnak. Ha az integráció a célunk… erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy másokkal közösen… alakítsuk ki a biztonság és a szolidaritás érzését. Ha az új helyzetben ragaszkodunk a hagyományos túlélési technikákhoz, az alááshatja, tönkreteheti kapcsolatainkat… annak az lesz az ára, hogy továbbra is a társadalomból kirekesztve élünk…

A közelmúlt politikai fejleményei… azt mutatják, hogy a roma integráció liberális, emberjogi megközelítése nem érte el a neki tulajdonított célkitűzések nagy részét. A jelenlegi cigányellenesség és a romákkal szembeni rosszindulat egyik forrása saját vonakodásunk volt bizonyos ügyek felemlítésétől. Ezek a témák így szélsőséges politikusok… terepévé váltak. Azzal, hogy fölvesszük őket a napirendre, egy lépést teszünk a megoldásuk felé… Sok roma aktivista és elkötelezett szakértő nem ismeri el ezeket a kérdéseket. Ahelyett, hogy életképes megoldást keresnénk, a gondolatrendőrség szerepére szorítkozunk. Olyan esetekben, mikor a romák is hibáztathatók, közbelépünk, és rasszista megnyilatkozások elítélését követeljük… Antirasszista szótárunk több központi fogalma elhasználódik ebben a folyamatban, beleértve magát a ’rasszista’ és a ’rasszizmus’ kifejezést is.”

Szerintem ezen a „szalon-” előtag alkalmazása sem segít.

 

A szerző a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hatalmas a tartalék a költségvetésben, adócsökkentésre, oktatásra vagy egészségügyre is juthat

Hatalmas a tartalék a költségvetésben, adócsökkentésre, oktatásra vagy egészségügyre is juthat

Donald Trump kinézte magának Grönlandot

Donald Trump kinézte magának Grönlandot

Baranyi Krisztina nyerte az előválasztást Ferencvárosban

Baranyi Krisztina nyerte az előválasztást Ferencvárosban

79 éves korában meghalt Peter Fonda

79 éves korában meghalt Peter Fonda

Lovagkeresztet kapott „Magdi anyus”

Lovagkeresztet kapott „Magdi anyus”

A Sziget már jó ideje nem a magyar fesztiválok között játszik

A Sziget már jó ideje nem a magyar fesztiválok között játszik