szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NATO sem most nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, sem később nem lesz az, de segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát, amihez joga van - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség külügyminiszteri találkozójának végén. Magyarország egyedüliként jelezte: nem fog részt venni a szükséges segítségnyújtás hatékonyabb koordinálásában. 

Két napig tárgyaltak a NATO külügyminiszterei Brüsszelben, a szövetség európai főhadiszállásán. Számos napirend közül a legfontosabb természetesen az orosz-ukrán háború értékelése volt. 

A csatatéren továbbra is súlyos a helyzet. Ukrajnának több légvédelemre, több lőszerre és több segélyre van szüksége. Üdvözlöm, hogy a szövetségesek továbbra is jelentős új bejelentésekkel lépnek fel

– mondta sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A főtitkár kiemelte, hogy az elmúlt napokban Ukrajna közel 600 millió eurót kapott Németországtól a csehek által kezdeményezett, közös lőszerbeszerzés érdekében. Az Egyesült Királyság 10 000 drónt küldött, még több rakéta és páncélozott jármű érkezett Franciaországból és a finnek is bejelentettek egy 188 millió eurós katonai segélycsomagot.

De még többet kell tennünk. Támogatásunkat pedig még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk 

– jelezte Stoltenberg. Arról a kezdeményezésről azonban most nem beszélt, amely egy 100 milliárd eurós katonai támogatást jelentene a következő öt évre. Több tagállam vitatja a konstrukciót, Magyarország pedig teljes egészében elvetné. Mint ahogy egyedüliként azt sem támogatja a magyar kormány, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet annak megtervezésében és majd végrehajtásában, amely az Ukrajna számára szükséges biztonsággal kapcsolatos segítségnyújtásra és a kiképzés koordinálására irányul. 
A főtitkár hozzátette, hogy ezt a munkát már a következő hetekben elkezdik, 32 helyett csak 31 tagállam részvételével. Stoltenberg a háború további menetére vonatkozóan alapvetően két forgatókönyvet vázolt fel:

  1. A NATO-szövetségesek több támogatást tudnak mozgósítani, Ukrajna pedig több területet tud visszaszerezni.
  2. Az előbbire nem lesz képes a NATO és akkor fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország még több területet fog elfoglalni, és még veszélyesebb helyzetbe kerül Európa. 

Jens Stoltenberg szerint csak erős ukrán fegyveres erővel lehet igazságos és tartós békét elérni Ukrajnában, mert csak így lehet meggyőzni Putyin elnököt, hogy nem fog győzni a csatatéren.

 És ez az egyetlen módja annak, hogy meggyőzzük őt arról, hogy le kell ülnie, és valami elfogadható megoldásról kell tárgyalnia, ahol Ukrajna szuverén független nemzetként érvényesül 

– jelentette ki Stoltenberg. A főtitkár határozottan leszögezte, hogy a NATO nem tervez harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába, ilyen kérés nem is érkezett. 
 

Az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvert kérnek. És ezt biztosítjuk Ukrajnának. Ettől még nem vesznek részt a NATO-szövetségesek a konfliktusban, de támogatjuk Ukrajnát önvédelemhez való jogának fenntartásában

– mondta végezetül. A két nap során Szijjártó Péter több olyan “sajtótájékoztatót” tartott, amelyekre csak a kormánypárti médiumok tudósítóit hívták meg. Ukrajnával kapcsolatban a külügyminiszter azt a magyar álláspontot hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben kell tartani, az elvett jogokat vissza kell adni. 

A magyar kormány minden alkalmat és minden nemzetközi szervezetet megragad és kihasznál arra, hogy a kárpátaljai magyarság problémáira felhívja a figyelmet 

– fogalmazott. A NATO megalapításának 75. évfordulójára pedig egy Teqball-asztalt ajándékozott a szövetségeseknek, ezzel a kommentárral:

Kívánjuk valamennyi NATO dolgozónak, hogy leljék nagy örömüket a játékban, amely talán a feszültség oldására is alkalmas lehet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!