Az auschwitz-birkenaui haláltáborba érkező több százezer deportált emléke előtt tisztelegve egy vonat robajával és füttyével kezdődött meg több mint 20 állam- és kormányfő, köztük Mádl Ferenc köztársasági elnök, túlélők és egykori felszabadítók, a Vörös Hadsereg veteránjai jelenlétében csütörtök délután a legnagyobb náci koncentrációs tábor felszabadulásának 60. évfordulóján rendezett megemlékezés azon a helyen, ahol a náci orvosok a "válogatás" után
munkára vagy egyenesen a gázkamrákba küldték az újonnan jötteket.

A megemlékezésen beszédet mond Aleksander Kwasniewski lengyel, Vlagyimir Putyin orosz és Móse Kacav izraeli államfő, az egykori foglyok nevében pedig Simone Veil korábbi francia miniszter és európai parlamenti elnök, Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter, valamint Romani Rose, a németországi romatanács elnöke. II. János Pál pápa üzenetét Jean-Marie Lustiger párizsi bíboros-érsek olvassa fel, akinek édesanyja deportálás közben veszítette életét.

Horst Köhler német elnök szintén fejet hajt az áldozatok emléke előtt, beszédet azonban nem mond, mintegy jelképes elismeréseként Németországnak a holokausztban játszott szerepéért. Az auschwitzi múzeum történésze szerint 1940-45 között legkevesebb 1,3 millió embert hurcoltak ide, túlnyomórészt zsidókat egész Európából. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, köztük 350-400 ezer magyar zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.

A haláltáborokban elpusztított milliók emlékének adózott a II. János Pál pápa az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 60. évfordulóján, csütörtökön a Vatikánban több nyelven, köztük héberül is közzétett üzenetében. A katolikus egyházfő fejet hajt az áldozatok emléke előtt, akik megszenvedték a gonosz misztériumának (mysterium iniquitatis) e megnyilvánulását. II. János Pál pápa emlékeztetett jeruzsálemi útjára, ottani imádságaira és arra is, hogy 1979-ben, amikor meglátogatta a haláltábort, sokáig időzött az auschwitzi emléktáblák előtt.
 
A pápa 1979-hez hasonlóan ma is azt hangoztatta, hogy a soa tragédiája mellett senki nem mehet el közönyösen. Az egy egész nép megsemmisítésére irányuló beprogramozott kísérlet árnyékként borul Európára és az egész világra, olyan bűncselekmény, amely örökre bemocskolta az emberiség történetét. Legyen ez legalább ma és a jövőre nézve is figyelmeztetés arra, hogy nem szabad meghátrálni az olyan ideológiák nyomása előtt, amelyek az emberi méltóság megsértésének lehetőségét faji hovatartozás, bőrszín, nyelv vagy vallás alapján próbálják igazolni. Ezzel a felhívással fordul ezért a pápa mindenkihez, s mint hangsúlyozta, elsősorban azokhoz, akik a vallás nevében erőszakhoz és terrorizmushoz folyamodnak. 

II. János Pál pápa auschwitzi emlékei kapcsán utalt arra is, hogy a Szovjetunió második világháborús részvételének kérdése elég összetett, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tragikus áldozatok között a legtöbb orosz volt. Hitler szándékai között volt emellett a cigányok totális megsemmisítése is emlékeztetett a katolikus egyházfő.

Az Európai Parlament csütörtöki brüsszeli ülésén határozatban fejezte ki aggodalmát az antiszemitizmus erősödése miatt, s felszólított a faji jellegű gyűlöletkeltés, intolerancia határozott elítélésére, az ellenük való fellépés összehangolására. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő napirend előtti felszólalásában javasolta, hogy ha az EU valóban kezdeményezni akarja a horogkereszt betiltását, akkor emellé vegyék fel a kommunista diktatúra
szimbólumainak európai tilalmát is.

Az Európai Parlament képviselői az ülésen egy perces néma gyászszünettel emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól és az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 60. évfordulójáról. Josep Borrell, a testület elnöke beszédében hangsúlyozta, milyen fontos, hogy soha ne merüljön feledésbe mindaz, ami a II. világháború idején történt, amikor a nácik több millió zsidót, cigányt, szlávot, és más csoportok tagjait gyilkolták meg, csak azért, mert alacsonyabb rendűnek tartották őket. 

A 617 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott határozatban az Európai Parlament elítélte az antiszemitizmust, a rasszizmust, s tisztelettel adózott a náci Németország áldozatainak emléke előtt. A dokumentum felszólítja Európát, hogy ne feledje el saját történelmét, "melynek
legszégyenletesebb fejezetei közé tartoznak a nácik által épített koncentrációs és megsemmisítő táborok." A határozat aggodalommal szól a különböző szélsőséges és idegengyűlölő pártok erősödéséről, nézeteik bővülő tömegbefolyásáról. Javasolja, hogy tegyék hatékonyabbá a holokauszt történelmének oktatását, így például január 27-ét nyilvánítsák a megemlékezés európai napjává, a kormányok pedig az EU-költségvetésen belül az eddiginél több pénzt fordítsanak az ilyen jellegű oktatási programokra. 

Szájer József napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az újraegyesített Európa közös történelmének a nácizmus mellett "része a Gonosz egy másik totalitáriánus diktatúrája, a vörös kommunizmus is, amely rövid, XX. századi történelme folyamán szintén ártatlan emberek tízmillióinak szisztematikus haláláért felelős." Szájer ezzel indokolta a kommunista szimbólumok összeurópai tilalmára vonatkozó indítványát, emlékeztetve, hogy Magyarországon például már most is érvényes ez a tilalom. A fideszes politikus
Vytautas Landsbergis volt litván államfővel, jelenleg szintén európai parlamenti képviselővel közösen szerdán levelet küldött Franco Frattininek, az EU-bizottság igazságügyi kérdésekért felelős tagjának, hivatalosan is megtéve fenti javaslatát. 

A határozathozatal után Mohácsi Viktória SZDSZ-es európai parlamenti képviselő elmondta: ez a megemlékezés kettős érzelmeket keltett benne, mert a szöveg nem megy elég messzire a romák elleni náci bűnök hangsúlyozásában, holott a nácik ugyanúgy ki akarták írtani az európai romákat, mint a zsidókat, s a náci megsemmisítő kampány második legnagyobb célcsoportját a romák alkották.  

Az antiszemitizmussal és rasszizmussal kapcsolatos európai parlamenti vitában még szerdán felszólalt Tabajdi Csaba, az MSZP delegáció vezetője. Beszédében emlékeztetett arra, hogy az európai holokauszt minden tizedik, Auschwitznak pedig minden harmadik áldozata magyar volt. Hangoztatta: "nem elegendőek a
diszkriminációt, a gyűlöletbeszédet elítélő európai deklarációk, hanem stabil európai jogintézményekre van szükség, amelyek megfelelő és tévedhetetlenül alkalmazható szankciókat foganatosítanak." Beszédében Tabajdi Csaba arra is kitért, hogy ha egy embert valamely népcsoporthoz való tartozása miatt diszkriminálnak, nem elég egyénileg őt megvédeni, hanem a csoport, a nemzeti és etnikai kisebbség egészét kell közösségi védelemben részesíteni.