szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a 21. század hajnalán a népi babonák egy része eltűnőben van, még mindig akadnak olyanok, akik aggodalmaskodva tekintenek a naptárra, ha közeleg ez a dátum. Összeállításunkban áttekintjük, milyen gyökerei vannak a szerencsétlen napnak.

Létra alatt állni sem szerencsés, főleg 13-án
© sxc.hu
A 13-as számtól való pánikszerű félelemnek tudományos neve is van, aki ilyesmiben szenved, arra azt mondják, hogy triskaidekafóbiás. Aki emellett ráadásul a péntek 13-i naptól is hidegrázást kap, paraskevidekatriafóbia áldozata.

Vajon miért alakulhatott ki ez a hiedelem, hogy létezik egy nap, amikor a balszerencse minden sarkon ott les az emberre, s csak az alkalomra vár, amikor támadhat. A magyarázat elveszett az idők ködében, azonban a babona erős szálakkal kötődik a keresztény valláshoz. A hiedelem szerint valamilyen jelentős esemény történt pénteken, amely lehet Jézus keresztre feszítése, Éva és az alma esete Ádámmal, a nagy özönvíz kezdete, vagy a bábeli torony leomlása.

Chaucer a Canterbury mesék-ben is megénekelte, hogy a pénteki napon rossz, szerencsétlen dolgok szoktak történni. A hét utolsó munkanapjával kapcsolatos hiedelmek a 17. század közepétől gyakran feltűntek a nyugati irodalomban. A különféle forrásokban rögzített sorok számos tanácsot adnak, hogy milyen tevékenységet miért érdemes elkerülni a 13-ára eső pénteken. Legfőképpen azonban attól óvták az embereket, hogy bármilyen új vállalkozásba ezen a napon vágjanak bele.

„Ismertem egy öreg hölgyet, aki ha csütörtökön befejezhetett volna egy hímzést, mindig félretette másnapra, hogy ne egy új kézimunkával kelljen kezdenie a napot péntek 13-án” (ismeretlen szerző - 1883)

„Apám egyszer elhatározta, hogy pénteken kezd aratni, ám csütörtök este néhány ember fizetséget sem kérve learatta a szántóföldjének egyik felét, hogy elejét vegyék a pénteki kezdéssel járó balszerencsének” (ismeretlen szerző – 1933)

„A matrózok között sok van, aki babonás… egy pénteken megkezdett utazás pedig csak szerencsétlen lehet” (ismeretlen szerző - 1823)

„A pénteken születő gyermek balszerencsére van kárhoztatva” (ismeretlen szerző - 1846)

„Aki pénteken házasodik, küzdelmes életnek néz elébe” (ismeretlen szerző - 1879)

„Ha bármi újdonságot hallasz pénteken, egy újabb ránc lesz tőle az arcodon és egy évvel idősebbnek fogsz kinézni” (ismeretlen szerző -1883)

Egyedül a húsvétot megelőző nagypéntek számított kivételnek, amely nap szentsége ellensúlyozta a péntek szerencsétlen voltát.

Kimaradt a 13. emelet (Oldaltörés)

A balszerencse és a tizenhármas szám közötti kapcsolat hasonlóan homályba vész. A leggyakoribb értelmezés szintén a keresztény hagyományból ered, amely szerint a Jézust eláruló Júdás volt az utolsó vacsoránál a tizenharmadik, aki helyet foglalt az asztalnál. A kialakult nyugati babona szerint, ha tizenhárom ember étkezik együtt, az egyikük egy éven belül meghal.

„A régi történet szerint az utolsó személynek – aki leül az asztal mellé – van a legnagyobb esélye arra, hogy ő legyen az ’elátkozott’” (ismeretlen szerző -1839)

A babona azonban nem csak szorosan a vacsorához kötődik, egy tizenhárom fős társaság minden esetben rosszat jelentett. A XIX. század végére pedig annyira általánossá vált a 13-as számtól való félelem, hogy az emberek nagyon ügyeltek rá, hogy kerüljék a baljóslatú számjegyeket, legyen szó akár hotelszobáról, éttermi asztalról vagy autókról.

A számhoz kapcsolódó babonákat általában kegyes csalásokkal oldották meg, átszámozták a szállodai szobákat, hogy ne legyen tizenhármas, sőt volt példa olyanra is, hogy egy épület tizenkettedik emelete után a tizennegyedik következett.

Látható tehát, hogy az emberiség külön-külön is ódzkodott péntektől és a tizenhármastól. Ha pedig a kettő egybeesett, kifejezetten nagynak találták az esélyt, hogy valakivel szerencsétlenség történjen. Ez a kombináció azonban – a snopes.com munkatársai szerint – a 20. században alakult ki. Bár egy hiedelem szerint a Templomos lovagok nagymestere, Jacques Demolay letartóztatásának a napjához – 1307. október 13-a – kötődik a babona kialakulása, ez csupán egy a napjainkban kialakult ferdítés.

Az angol folklórral foglalkozó könyvek általában a 1913-as Notes & Queries-re hivatkoznak, mint az első hiteles forrásra, amelyben péntek 13.-át a balszerencse napjaként említi. Ezzel összhangban vannak a The New York Times és a Los Angeles Times kutatásai.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Trend

Egy legenda vége

A kis hal megeszi a nagyot. A múlt héten bejelentették, hogy az SBC Communications Corp.

Gazdaság

Legendás vállalati legendák

Minél többet beszélünk róluk, annál inkább segítjük terjedésüket. A városi legendákról szóló konferenciáknál már csak egy arról tudósító írás lehet rosszabb – nyilatkozta Theo Meder kultúrakutató minap egy nemzetközi legendakutató konferencia kapcsán. A hvg.hu most megszegi ezt az aranyszabályt.

Elon Musk már a világ második leggazdagabbja, megelőzte Bill Gates-t

Elon Musk már a világ második leggazdagabbja, megelőzte Bill Gates-t

Drámai felvételen menti ki egy aligátor szájából a kutyáját egy floridai férfi

Drámai felvételen menti ki egy aligátor szájából a kutyáját egy floridai férfi

Marad a köd, ónos szitálás bárhol lehet, hó csak a hegyekben várható

Marad a köd, ónos szitálás bárhol lehet, hó csak a hegyekben várható