szerző:
MTI/hvg.hu

Meghalt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök - jelentette a B92 belgrádi rádió, majd a nemzetközi hírtelevíziók is. Milosevicset hágai cellájában találták holtan szombet reggel. Egyelőre úgy tudni, természetes halállal halt meg az emberiesség elleni bűntettekkel, háborús bűnök elkövetésével vádolt egykori jugoszláv elnök.

Milosevics Hágában.
Pere négy éve zajlott
© AP
A hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében őrzött 64 esztendős politikust holtan találták cellájában. Neve elhallgatását kérve, a szerb kormányhoz közel álló forrás megerősítette, hogy Milosevics valóban meghalt.  A Hágai Nemzetközi Törvényszék hivatalosan is értesítette Milosevics családját a történtekről. 
   
Milosevicset 2001. április 1-jén tartóztatták le Belgrádban, 2001 júniusában szállították Hágába. Háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolta a hágai Nemzetközi Törvényszék a horvátországi és boszniai (1991-1995), valamint a koszovói (1998-1999) háborúban játszott szerepéért. 
   
Milosevics pere 2002. február 12-én kezdődött, s azóta a vádlott egészségi állapota miatt sokszor szakították meg a bírósági eljárást. A volt jugoszláv elnök kezdetben önmaga védelmét látta el a perben, többek között ezért is haladt lassan  a jogi processzus.

Nincs jele öngyilkosságnak
Holland hírügynökségi értesülés szerint átszállították a holland igazságügyi orvostani intézetbe  Milosevics holttestét szombat délután. Holland orvosokon kívül egy vagy több szerbiai orvos is részt vehet majd a boncoláson.
   
A hágai Nemzetközi Törvényszék nem kívánta kommentálni a holttest elszállításáról szóló hírt. Christian Chartier, a törvényszék szóvivője azonban elmondta, hogy nem voltak
öngyilkosságra utaló jelek.
Régóta gyakori fejfájással, krónikus szívpanaszokkal és magas vérnyomással küszködött. Nem lett öngyilkos, halálát valószínűleg szívbetegség okozta - nyilatkozta a halálhírre reagálva a volt jugoszláv vezető brit ügyvédje. Steven Kay a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: "nem volt az a típus", aki öngyilkosságot követ el.     Kay megerősítette, az egykori jugoszláv elnök szívbetegségben és egy közelebbről nem diagnosztizált központi idegrendszeri problémában is szenvedett.

A belgrádi B92 rádiónak Zoran Angyelkovics a szerbiai szocialista párt - Milosevics pártja - nevében azt mondta: "Szlobodan Milosevicset ma megölték Hágában. A bíróság azon döntése, hogy nem engedte el őt a moszkvai gyógyintézetbe, az ex-elnök halálos ítéletének aláírásával volt egyenértékű. Az igazság az ő oldalán volt, ezért határozták el fokozatos likvidálását." - mondta Angyelkovics.

Mint ismeretes, a Milosevics védelmét ellátó ügyvédi csoport már decemberben kérte, hogy a politikust időlegesen helyezzék szabadlábra, moszkvai gyógykezelés céljából. 

Paddy Ashdown brit liberális politikus, aki január végéig a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja volt, a BBC tévének ugyanakkor szombat délután azt mondta: Milosevics "elsősorban politikai, és nem egészségügyi okokból" akart volna Moszkvába menni.

Milosevics egy nappal korábban értesítette ügyvédjét, Zdenko Tomanovicsot, hogy gyanúja szerint megmérgezték  börtönben -írja a Reuters. Az ügyvéd az információt továbbította a hágai orosz követségnek, most pedig azt követeli, hogy a boncolást Moszkvában végezzék el. Milosevics Moszkvában élű családja is mérgezést emleget. De ha más is okozta a volt szerb elnök halálát, a hágai bíróság akkor is  felelös, mert nem hagyta,  hogy kezeljék Milosevics magas vérnyomását, és szívelégtelenségét - állítja az ügyvéd. Politikai megfigyelők azt sem tartják kizártnak, hogy Milosevics szándékosan keltette mérgezés gyanuját, öngyilkossága elött, hogy még egyszer utoljára nemzetközi feszültséget keltsen.
   
Tízezrek, ha nem százezrek haláláért felelős (Oldaltörés)

Ashdown, egykori boszniai főmegbízott kijelentette: a volt jugoszláv vezető, aki "tízezrek, ha nem százezrek haláláért volt felelős", sehol a világon nem kaphatott volna jobb egészségügyi ellátását, mint Hágában. Paddy Ashdown szerint Milosevics pere éppen azért húzódott el ennyi ideig, mert a törvényszék tekintettel volt az egykori jugoszláv elnök egészségi állapotára.  

Vuk Draskovics szerb külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Milosevics nem élte meg, hogy a bíróság jogerősen szembesítse őt bűneivel, egyben felsorolta, mi mindent követett el a volt elnök, s megjegyezte, személyes őt magát is megpróbálta megöletni több ízben.

Az első nemzetközi reakciók egyikeként Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: Milosevics halála megkönnyíti Szerbia polgárainak, hogy a jövő felé forduljanak.

Stjepan Mesic horvát elnök kijelentette: sajnálja, hogy a volt jugoszláv elnököt nem ítélte el a bíróság. Mesic hangoztatta: sajnálatos, hogy nem kapta meg jól megérdemelt büntetését. Horvátországban a hírközlő eszközök azonnal hírt adtak Milosevics haláláról. Kevés magas rangú vezető nyilatkozott azonban halálával kapcsolatban. Egy, a horvát elnök hivatalához közel álló forrás közölte, hogy az államfőnél többet senki sem mond majd.

Szulejman Tihics boszniai muzulmán vezető azt szerette volna, ha Milosevics volt jugoszláv elnök sokáig él ahhoz, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék elítélje. Szerinte az áldozatok, az igazság szempontjából is jobb lett volna, ha Milosevics megéri az ellene folytatott per végét.

A magyar külügyi kormányzat bízik abban, hogy Szlobodan Milosevics volt
jugoszláv elnök halála nem fogja hátráltatni a háborús bűnök felderítését - közölte a halálhírre reagálvaa tárca szóvivője, Polgár Viktor.

Rövid időn belül ez a második haláleset a hágai börtönben. Múlt héten öngyilkos lett cellájában Milan Babics, a háborús bűncselekmények vádjával már elítélt egykori horvátországi szerb vezető. Őt Milosevic egyik legfőbb szövetségesének tartották, bár a két férfi kapcsolata a múlt évtized elején feszültté vált. Babic
volt az egyik legfontosabb tanú Milosevics perében.

A sors különös véletlene, hogy Zoran Gyingyics miniszterelnök 2003. március 12-én lett merénylet áldozata, éppen az ő halálának hároméves évfordulójára készülő Szerbiát érte most Milosevics halálhíre.


Hága vádjai (Oldaltörés)


A délszláv háborúkat vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken a Milosevics ellen felhozott főbb vádak a következők voltak:
   
Horvátország: 1991 augusztusa és 1992 júniusa között  Milosevics részt vett "egy bűnös vállalkozásban (...), amelynek célja az volt, hogy megtisztítsák a horvát és az egyéb, nem szerb nemzetiségű lakosság többségétől a Horvát Köztársaság területének mintegy harmadát, amelyet a tervek szerint egy szerbek által uralt új állam részévé kellett volna tenni".
   
Milosevicset tízrendbeli emberiesség elleni és 22 rendbeli háborús bűncselekmény elkövetésével vádolták "legalább 170 ezer horvát és más nem szerb" lakos kilakoltatásáért, "nem szerb polgári személyek százainak meggyilkolásáért", s közülük több ezernek "embertelen körülmények közötti" fogva tartásáért. A vád mindenekelőtt a vukovári kórházban elkövetett tömeggyilkosság  tényeire támaszkodott, amelynek során 255 személyt - betegeket, menekülteket és kórházi dolgozókat - végeztek ki.
   
Bosznia: A Nemzetközi Törvényszék által a boszniai háború eseményeivel kapcsolatban emelt vádak között a népirtás legsúlyosabb
vádja is szerepelt.

Milosevics eszerint 1992. március 1-je és 1995. december 31. között egyik résztvevője volt annak a bűnös vállalkozásnak, amely Bosznia muzulmán és horvát lakosságának teljes vagy részleges elpusztítására irányult.
   
A vádirat ezen a helyen a srebrenicai mészárlás, valamint az omarskai és Keraterm fogolytáborokban elkövetett tömeggyilkosságok tényeit említette. A több mint 200 ezer ember halálát okozó boszniai háború miatt - amely a legvéresebb volt a volt jugoszláv köztársaságokat sújtó három háború közül - Milosevicset tízrendbeli emberiesség elleni és 17 rendbeli háborús bűncselekménnyel vádolták. A vádirat ezen a ponton 260 ezer nem szerb lakos elűzését említette még.
   
Koszovó: Az 1998-99-ben lezajlott koszovói háborúval kapcsolatban Szlobodan Milosevicset azzal vádolták, hogy "megtervezője, felbujtója, parancsnoka és elkövetője volt, továbbá minden más módon segítette és bátorította azt a terror- és erőszakhadjáratot", amely Koszovó albán lakossága ellen irányult. A
vádirat ehelyütt 900, különböző incidensekben megölt áldozatot említett, továbbá 800 ezer ember elüldözését, s ezek alapján négyrendbeli emberiesség elleni és egyrendbeli háborús bűncselekménnyel vádolta Milosevicset.


Életrajz (Oldaltörés)


Szlobodan Milosevics 1941. augusztus 20-án született Pozarevacon. A Belgrádi Egyetemen 1964-ben szerzett jogi diplomát, Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szenteli magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választják, 1986 júniusától pedig négy éven át
tagja a JKSZ KB elnökségének.
   
Milosevicset 1989. május 8-án választják meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990. júliusában megalapítja a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65 százalékos győzelmet arat, két évvel később újraválasztják, de már csak 53 százalékos szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztják Jugoszlávia elnökévé.

2000. október 5-én pedig a lázongó nép akaratának engedve beismeri vereségét Vojiszlav Kostunicával, a Szerbiai Egyesült Ellenzék (DOS) nevű pártszövetség jelöltével szemben.
   
Bukása után fél évvel, 2001. április 1-én hivatali visszaélés miatt egyhónapos előzetes letartóztatásba helyezik. Zoran Gyingyics kormányának rendelete alapján, 2001. június 28-án, Szent Vid napján - a szerbek legszentebb napján - kiadják Hágának. Gyingyics a Nyugat szemében hősies tettet hajt végre, a szerb "hazafiak" nemzetárulással vádolják meg. Eddig nem került elő róla bizonyíték, de egyesek élnek a gyanúperrel, hogy van összefüggés Milosevics kiadatása és Djindjic halála között. Vélhetően sorsszerűséget vélnek majd felfedezni abban is, hogy a két politikus halála között szinte napra pontosan három év telt el Gyingyicset 2003. március 12-én lőtték le.
   
Szlobodan Milosevics kommunista és szocialista volt, de leginkább nacionalista. Kíméletlenül elbánt politikai ellenlábasaival: teljhatalmúvá tett kémszolgálata gyilkolta meg egykori esküvői tanúját és későbbi riválisát, Ivan Sztambolics néhai szerb elnököt, akit évekkel korábban ugyancsak ő taszított le a politika színpadáról. Milosevics utasítására követtek el két merényletet Vuk Draskovics ellenzéki vezető, jelenlegi szerbia-montenegrói külügyminiszter ellen.
   
Slobodan Milosevic a háború idején erősödő nacionalizmust meglovagolva erősítgette hatalmát és központosította országát, 1990-ben megnyirbálta a Vajdaság és Koszovó autonómiáját. Színre lépése és bukása között vérzivataros események zajlottak a titói Jugoszlávia tagországaiban, dúlt a háború Horvátországban, Boszniában és Koszovóban is. A Nyugat tisztában volt Milosevics roppant befolyásával, tőle várta a boszniai és a horvátországi szerb
politikai és katonai vezetők megzabolázását. A Nyugat nyomására Milosevicsnek voltak is békéltető gesztusai és szándékai, de lényegében ő forgatta a délszláv válságsorozat mókuskerekét, és ez a feltételezés képezte hágai vádirata magvát.
    
Az elhunyt politikusnak egy fia van és egy lánya. A felesége és a fia ismeretlen helyen tartózkodik, mindkettejük ellen bírósági eljárás folyik Szerbiában, az Európai Unióból pedig kitiltották őket.
 
 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Sokkoló videó Srebrenicáról Milosevics perében

Miután Milosevics tárgyalásán bemutattak egy, a srebrenicai vérengzést dokumentáló videofelvételt, boszniai özvegyek tiltakoznak az ellen, hogy a hivatalos belgrádi küldöttség részt vegyen a mészárlás évfordulóján tartandó megemlékezésen.

Hét nap

MILOSEVICS PERE

A hágai Nemzetközi Törvényszék kedden folytatta az egyebek közt népirtással, népirtásban való bűnrészességgel...

Világ

Hága: Milosevics 1631 tanút kíván beidéztetni

Milosevics tanácsadói már átadták az a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) a tanúk nevét tartalmazó listát. Az ötezer oldalas indoklásban a volt elnök kifejti, hogy miért kíván beidéztetni ilyen sok tanút.

MTI Világ

Milosevics: "rosszul érzem magam"

A vádlott betegsége miatt újabb halasztást szenvedett ma a Szlobodan Milosevics, háborús bűnökkel vádolt egykori jugoszláv elnök ellen, a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyó per.

Kovács Zoltán válaszcikkét nem volt hajlandó lehozni a Washington Post

Kovács Zoltán válaszcikkét nem volt hajlandó lehozni a Washington Post

190 milliót rejtett el a tuják tövében egy biatorbágyi drogdíler

190 milliót rejtett el a tuják tövében egy biatorbágyi drogdíler

Létezik-e tökéletes munkahely? És ha igen, hogyan ismerjük fel?

Létezik-e tökéletes munkahely? És ha igen, hogyan ismerjük fel?

Ítélet született a körúti homofób támadás ügyében

Ítélet született a körúti homofób támadás ügyében

Máshol is hasít a cég, amelyik a Normafánál fákat vághat ki

Máshol is hasít a cég, amelyik a Normafánál fákat vághat ki

Meggyilkoltak egy nőt Ózdon

Meggyilkoltak egy nőt Ózdon