A brit bejegyzésű Napoli fedélzetéről kétszáz konténer, üzemanyagtartályaiból pedig kétszáz tonna gázolaj került a tengerbe. A konténerek közül negyven a partra sodródott. A helyszínre sereglett több száz fosztogatót eleinte elsősorban a fémhordókban szállított bor és az ugyancsak nagy számban partra mosott parfümös tartályok érdekelték.

Hétfőn azonban már a nagyobb értékű konténerek iránt is megnőtt az érdeklődés; rendőrségi adatok szerint aznap például legalább ötven BMW motort vittek el a felnyitott tartályokból.

Az elvileg lezárt partszakaszon néhány tucat rendőr próbálja megakadályozni a kisodródott konténerek feltörését.

A brit tengerjogi előírások értelmében nem feltétlenül ütközik törvénybe a parton, illetve az elsüllyedt roncsok környékén talált értéktárgyak eltulajdonítása, de erről értesíteni kell az úgynevezett roncsgondnokot, azaz a parti őrség egy jogi szakértőjét. Feladata a hajó tulajdonosainak felkutatása, illetve annak meghatározása, hogy mi legyen a szállítmány sorsa.

A devoni parton őrködő rendőrök a rakományt dézsmálóknak külön formanyomtatványt osztogatnak, amelyet 28 napon belül vissza kell juttatni a roncsgondnoknak, feltüntetve az elvitt tárgy mennyiségét és hozzávetőleges értékét; ha ezt elmulasztják, az már törvénysértés.