szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kormánypárt jelöltje, Umaru Yar'Adua kapta a legtöbb szavazatot a hét végi nigériai elnökválasztáson - jelentette be hétfőn a választási bizottság. Az EU megfigyelői szerint a nigériai választások messze nem ütötték meg a nemzetközi mércét, az eredmények nem hitelt érdemlőek, ráadásul a halálos áldozatok ténye elfogadhatatlan.

Umaru Yar'Adua számított a választás fő esélyesének. Őt támogatta az 1999 óta hivatalban lévő Olusegun Obasanjo jelenlegi államfő is, aki már nem indulhatott még egyszer.

A hivatalos tájékoztatás szerint a kormányzó Demokrata Néppárt jelölte több mint 24,6 millió szavazatot kapott, a második helyezett, az ellenzéki Össz-nigériai Néppárt (ANPP) színeiben induló Muhammadu Buhari 6,6 milliót.

Afrika legnépesebb államában, amely a kontinens vezető olajtermelő országa, a szombati elnökválasztásnak az volt a tétje , hogy 1960, a Nagy-Britanniától történt függetlenedés óta most első ízben sikerül-e olyan hatalmi átmenetet megvalósítani, amelyben az egyik választott vezető egy másik választott vezetőnek adja át az irányítást.

A voksolást azonban erőszakcselekmények és szabálytalanságok kísérték; az egyik ellenzéki párt és civil szervezetek a voksolás megismétlését követelik. A választási napon és azt megelőző héten az Európai Unió megfigyelőinek becslése szerint mintegy kétszáz emberéletet követelt az erőszak.

A Kongresszusi Akció (AC) ellenzéki párt szerint tömeges szabálytalanságok történtek a voksoláson, ezért azt meg kell ismételni. Az európai uniós megfigyelők úgy foglaltak állást, hogy a választás nem volt hiteles. Hasonló bírálatot tett közzé a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) képviselője is, aki szerint a voksolás nem volt sem szabad, sem pártatlan.

Az EU megfigyelői szerint a nigériai választások messze nem ütötték meg a nemzetközi mércét, az eredmények nem hitelt érdemlőek, ráadásul a halálos áldozatok ténye elfogadhatatlan. A választásokat rosszul szervezték, egyáltalán nem voltak átláthatóak, súlyos szabálytalanságok voltak, s bizonyítékok vannak csalásra is, főként a szavazatok összeszámlálásakor. A legkevesebb kétszáz halálos áldozatot , akik között jelöltek is voltak, az uniós megfigyelők elfogadhatatlannak minősítettek az emberi jogok tisztelete és a demokratikus eljárás szempontjából.

A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) képviselője megállapította, hogy a voksolás nem volt sem szabad, sem pártatlan. Egyes szavazóhelyiségeket késéssel nyitottak meg, több pedig a meghirdetettnél korábban bezárt, s ez a változtatgatás "kedvezőtlenül befolyásolta a voksolást".

Az Egyesült Államok hétfőn "mélységes aggodalmának" adott hangot a választásokat kísérő erőszak és a vélt szabálytalanságok miatt. A Fehér Ház egyik szóvivője úgy fogalmazott: "nem biztos benne", hogy szabad és egyenlő választások zajlottak.

Olusegun Obasanjo nigériai államfő egy nyilatkozatban maga is elismerte: a választásokról "nem lehet azt mondani, hogy tökéletesek", azzal vádolt egyes ellenzéki vezetőket, hogy erőszakot szítottak. Kijelentette ugyanakkor, hogy a nigériaiaknak továbbra is bízniuk kell a demokratikus folyamatban. "Remélem, hogy a választási bíróságok és fellebbviteli fórumok befejezik az ügyek felülvizsgálatát (a hatalom május 29-re tervezett átadásáig), a nigériaiak megbékélnek egymással."

Az elnökválasztással egy időben újjáválasztották a kétkamarás törvényhozást is: a 360 tagú képviselőházat és a 109 tagú szenátust.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!