Az unió részéről Olli Rehn bővítési biztos, Szerbia képviseletében pedig Bozsidar Gyelics miniszterelnök-helyettes (egy EU-párti politikus, a meggyilkolt Zoran Gyingyics kormányának pénzügyminisztere) vett részt a tárgyalásokat felújító brüsszeli ülésen.

A két fél között már korábban megkezdődtek a megbeszélések erről az egyezményről, de az Európai Unió tavaly megszakította azokat, mert úgy ítélte meg, hogy Belgrád nem mutat megfelelő együttműködést a jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálására létesített hágai Nemzetközi Törvényszékkel, s nem tesz kellően határozott erőfeszítéseket a megvádolt személyek, különösen Ratko Mladics, a boszniai szerb haderő volt parancsnoka elfogására.

Bár Mladics azóta is bujkál, a szerbeknek május végén sikerült elfogniuk egy másik körözött tábornokot, Zdravko Tolimirt. Ezt nem pusztán Brüsszel, de a belgrádi magatartást Brüsszelnél jóval szigorúbban megítélő Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék főügyésze is úgy értékelte, hogy javult a szerb hatóságok együttműködése Hágával. Ez a változás vezetett a tárgyalások mostani felújításához. 

"Örülök, hogy Szerbiát visszatérni látom a tárgyalóasztalhoz, s gratulálok a szerb kormánynak mindazért, amit a tárgyalások felújításához szükséges előfeltételek teljesítéséért tett" - mondta szerdán Olli Rehn, hozzátéve: ha sikerül kidolgozni, s majd aláírni a stabilitási és társulási egyezményt, az konkrét gazdasági és kereskedelmi előnyöket jelent Szerbiának. (Djelic azt mondta, hogy az egyezmény akár egymilliárd eurónyi uniós fejlesztési forrást is jelenthet országának a következő 4 évben.)

A stabilitási és társulási egyezmény hasonlít ahhoz, mintha az érintett ország szabadkereskedelmi megállapodást kötne az EU-val, de annál átfogóbb, például a politikai együttműködésre is kiterjed. Rehn szóvivője, Nagy Krisztina korábban úgy fogalmazott, hogy elvileg a tárgyalások 2-3 hónap alatt befejeződhetnek Szerbiával, de lezárásuk attól függ, hogy Belgrád teljes mértékben együttműködik-e a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Jelko Kacsin, az Európai Parlament Szerbia ügyében illetékes jelentéstevője pedig azt mondta, hogy az egyezmény aláírására ősszel kerülhet majd sor. 

Megfigyelők szerint mind a mostani EU-gesztus, mind az a tény, hogy néhány hónappal ezelőtt a NATO is szorosabbra fűzte kapcsolatait Szerbiával, felvéve az országot a szervezet békepartnerségi programjába, azt mutatja, hogy a Nyugat szeretné segíteni a szerbiai demokratikus erők térnyerését, a nacionalista irányzat elszigetelődését. Különösen most, hogy közeleg a Koszovó sorsával kapcsolatos döntés meghozatalának ideje, s ez valószínűleg felkorbácsolja majd a szenvedélyeket a balkáni országban.