Al Gore és az ENSZ klímaügyi szakértői kapták a Nobel-békedíjat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Al Gore volt amerikai alelnöknek és a klímaváltozás ügyében az ENSZ-szel konzultáló szakértőcsoportnak ítélte oda az idei Nobel-békedíjat a norvég parlament által kinevezett, független békedíj-bizottság.

A kitüntetéssel a bizottság azokat az erőfeszítéseiket ismerte el, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.

Al Gore volt amerikai alelnök filmje, a klímaváltozásról szóló Kellemetlen igazság idén a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat is elnyerte.

A 2000. évi amerikai elnökválasztás vesztes demokrata párti jelöltje, a most 59 éves Al Gore egyebek közt a Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth) című, kétszeres Oscar-díjas dokumentumfilmjével és a témában tartott előadásaival járult hozzá a klímaváltozás kérdéseinek a nagy nyilvánosság elé tárásához.

"Szilárd elkötelezettsége, amely politikai tevékenységben, előadásokban, filmekben és könyvekben tükröződik, erőt adott az éghajlatváltozás elleni harcnak. Valószínűleg ő az a személyiség, aki egyénileg a legtöbbet tette azért, hogy világszerte nagyobb megértés alakuljon ki a szükséges intézkedések ügyében" - áll a bizottság indoklásában Al Gore személyére vonatkozóan. A dokumentum szerint Gore "hosszú ideje a világ egyik vezető környezetvédő politikusa", aki már egy korábbi szakaszban is tudatában volt azoknak a klimatikus kihívásoknak, amelyekkel a világnak szembe kell néznie.
 
Az IPCC tevékenységét méltatva a testület felidézte a bizottság elmúlt két évtizedben kiadott tudományos jelentéseit, amelyek "egyre jobban alátámasztott konszenzust alakítottak ki az emberi tevékenységek és a globális felmelegedés közötti összefüggés kérdésében". A bizottság irányításával 130 ország két és fél ezer szakértője működött együtt, "hogy nagyobb bizonyosságra tegyen szert a felmelegedés mértékére vonatkozóan".
 
Az indoklás szerint éppen a világszervezet Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának köszönhető, hogy a globális felmelegedés tényét egyre inkább elismerik. Az 1980-as években "még csupán egy érdekes feltételezés volt, s az 1990-es évekre már szilárdabb bizonyítékok is alátámasztották. Az elmúlt néhány évben pedig az összefüggések még világosabbakká, a következmények még nyilvánvalóbbakká váltak."
 
Az 1988-ban létrehozott IPCC idén is több olyan jelentést adott ki, amely az emberi tevékenységet okolja az éghajlatváltozásokért, köztük az egyre gyakoribb hőhullámokért és árvizekért.
 
Mára a klímaváltozás a globális problémák listájának élére került, tárgyalások folynak az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátását korlátozó 1997-es kiotói jegyzőkönyv újabb megállapodással való felváltása érdekében, s az északi-sarki jégtakaró gyorsuló felolvadása miatt aggódó Észak-Európa tudósai az idei évet Nemzetközi Sarki Évnek nyilvánították. Így Gore és az IPCC idei kitüntetése a nemzetközi közösséghez intézett nyilvánvaló üzenet néhány héttel az indonéziai Baliban december közepén tartandó nemzetközi klímaváltozási konferencia előtt.
 
A Nobel-békedíj Bizottság 181 jelölt közül választotta ki az idei kitüntetetteket. A díjjal 10 millió svéd korona (közel 1,1 millió euró) pénzjutalom jár.
 
Tavaly a díjat megosztva a bangladesi Muhammed Junusz közgazdász és az általa vezetett mikrohitelező Grameen Bank kapta. A békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek magyarázata, hogy az alapító halálakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Nobel-békedíjat norvég bizottság ítélje oda; a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, de függetlenül tevékenykedik.