A javaslatcsomag értelmében a tagállamoknak gyűjteniük kellene az EU külső határait akár befelé, akár kifelé átlépő légi utasok személyes adatait, és indokolt esetben ezeket az adatokat ki kellene cserélniük egymással. A légitársaságok ezeket az adatokat megfelelő időben, még annyival a gép felszállása előtt kötelesek lennének átadni országuk rendőrségének, hogy az illetékesek utána nézhessenek, fenyegetheti-e valamilyen veszély a járatot.
 
A terv értelmében összesen 19 fajta személyes adatot gyűjthetnének, és ezeket az adatokat akár 13 éven át tárolhatnák. Öt évig úgynevezett "éles" nyilvántartásban tartanák, és e nyilvántartással mindig összevetnék az újabban érkező adatokat, öt év eltelte után pedig további nyolc évig meghagynák az archívumban az utasok adatsorát, "minden eshetőségre készen". Az adattípusok közt van az utas email-címe, telefonszáma, illetve a repülőjegy árának kifizetési módja, adott esetben a hitelkártya számával együtt.
 
Jelenleg az EU-országok közül csak Nagy-Britannia, Franciaország és Dánia gyűjti a légi utasok különböző adatait. Az EU már megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal hasonló jellegű adatok átadásáról. A bizottság szerint az utaslisták adatainak módszeres begyűjtése mellett ki kell terjeszteni a büntető törvények érvényét a terroristák toborzására és kiképzésére, valamint a terrorizmusra való felbujtásra is, beleértve az ilyen cselekmények interneten át történő elkövetését.
 
Fokozni kell - gyors riasztású rendszerek megteremtésével - az eltűnt, illetve ellopott robbanóanyagok felkutatásának, továbbá a robbanószerekkel összefüggésbe hozható gyanús ügyletek felderítésének a hatékonyságát, a robbanó szerkezetek hatástalanításának gyorsaságát.
 
A brüsszeli bizottság szerint az EU-országoknak határozottabban kell cselekedniük a 2002-es terrorellenes kerethatározat nemzeti jogba történő átültetése tekintetében, mert anélkül a jogalkalmazók - rendőrök, ügyészek, bírák - tevékenységét elbizonytalaníthatja a szilárd jogi háttér hiánya.