Az intézet csütörtökön közzétett tanulmánya szerint, amely az Európai Bizottság megbízásából készült, az adat azt jelenti, hogy naponta hétszáz sérüléses haláleset történik az EU-s országokban, azaz kétperceként veszti valaki életét sebesülés következtében. Ausztriában naponta tizenketten halnak meg emiatt, Magyarországon hozzávetőleg kétszer annyian az utóbbi három év átlagát tekintve.

A legveszélyeztetettebb a 15 és 24 év közötti korosztály. A KfV kimutatása alapján a halálesetek kétharmada vezethető vissza sérülésekre ebben a korcsoportban.

Az összeállításban közölt adatok szerint évente mintegy hatvanmillió embert kezelnek kórházban sérülésekkel, azaz többet, mint Olaszország teljes lakossága. Az ellátásukra fordított költségek meghaladják a 15 milliárd eurót.

A legtöbb sérült egyébként Ausztriában kap kórházi kezelést: az alpesi országban százezer lakosra 2860 kórházi ellátásban részesült sebesült jut.

Annak kockázata, hogy valaki halálos sérülést szenved, országonként változik. A legnagyobb biztonságban a hollandok élhetnek: náluk a haláleseteknek csupán 3,8 százaléka vezethető vissza sérülésre. A legveszélyesebb országnak ebben a tekintetben toronymagasan Litvánia számít. A balti államban a sebesülések okozzák a halálesetek 13 százalékát.

Abszolút számban a legtöbben Franciaországban halnak meg sérülés miatt (évente 40 ezren). Második a listán Németország 33.245-ös adattal, majd Lengyelország 25.047 halálesettel. A legkevesebben Máltán veszítik életüket ilyen okból (évente 127-en), Szlovéniában, Írországban és Észtországban pedig 1000-2000 közé esik a sebesülések okozta elhalálozások száma.

A nem halálos kimenetelű sérülések nyolcvan százaléka egyébként ott következik be, ahol az ember a legkevésbé számít rá: otthon, iskolában, szabadidős tevékenység vagy sportolás közben.