Ezt a tekintélyes hamburgi hírmagazin jelentette be csütörtökön annak nyomán, hogy az elmúlt hét végén kiderült: a szövetségi hírszerzés még 2006-ban hónapokon keresztül megfigyelte a Der Spiegel Afganisztánnal foglalkozó újságírónőjének egy magas rangú kabuli kormányzati politikussal váltott internetes üzeneteit. A történteket a BND is elismerte, s Ernst Uhrlau, a hírszerzés elnöke személyes levélben kért bocsánatot a hamburgi hetilaptól. Az ügy - amely az elmúlt években nem az első ilyen jellegű botrány volt - ismét felettébb kellemetlen helyzetbe hozta a BND-t.

A Der Spiegel csütörtöki közleményében - az említett jogi lépéseket bejelentve - hangsúlyozta: az internetes üzenetek, azaz az e-mailek megfigyelése tűrhetetlen, egyben pedig a sajtószabadság durva megsértését jelenti.

A Bundestag ellenőrző bizottsága - amely a titkosszolgálatokat is felügyeli - már szerdán megkezdte a megfigyelési botrány kivizsgálását, s az ülésre megidézték Ernst Uhrlaut is. A BND elnöke azt állította, hogy annak idején nem tudott a "Spiegel-ügyről".

A hetilap információi szerint egyébként az üzenetek - egy "trójainak" nevezett, az érintett számítógépébe telepített kémprogrammal történt - megfigyelésének elsődleges céltáblája nem is elsősorban az újságírónő, Susanne Koebl, hanem "levelező partnere", az afgán gazdasági és újjáépítési miniszter, Amin Farhang volt. A program segítségével a BND megszerezte az egész levelezést, amelyből információkhoz remélt jutni a német útlevéllel is rendelkező miniszterről, aki korábban hosszabb ideig Észak-Rajna-Vesztfáliában élt. A Der Spiegel korábban nem akarta kiadni a lap informátorának számító Farhang nevét. Miután azonban Berlinben a személyre vonatkozóan a legkülönbözőbb találgatások láttak napvilágot, az afganisztáni miniszterrel egyeztetve nevének nyilvánosságra hozatala mellett döntöttek.

Eközben csütörtökön újabb hasonló lehallgatási botrányra derült fény. Ezúttal a ZDF közszolgálati televízió volt afganisztáni tudósítója állt elő azzal a váddal, hogy a német hírszerzés 2007-ben lehallgatta telefonjait. Ulrich Tilgner szerint mindezt a kabuli német nagykövetség egyik diplomatája közölte vele.

Az újabb botrány nyomán Hans-Peter Uhl, a konzervatív uniópártok belpolitikai szóvivője azt hangoztatta, hogy a BND iránt általánosságban megrendült a bizalom, s közvetve a szövetségi hírszerzés vezetőjének lemondását sürgette.

A ZDF televízió korábbi munkatársa szerint a német titkosszolgálat - feltehetőleg a BND - azokat a telefonbeszélgetéseket hallgatta le, amelyeket az elmúlt év júliusában Afganisztánban elrabolt német mérnökkel, Rudolf Blechschmidttel folytatott. A lehallgatás céljáról a diplomata nem tájékoztatta.