A szöuli központi kerületi bíróság ítéletében kimondta, hogy Csae Dzson-ki a gyújtogatással megsértette a kulturális örökség védelméről szóló törvényt. A bíró azzal indokolta a büntetést, hogy Csae tettével „felfoghatatlan lelki fájdalmat okozott a koreai népnek, és csorbát ejtett a nemzet megítélésén”. A bűnvádi eljárás során a 69 éves férfi beismerte tettét. Elmondta, hogy festékhígítót locsolt a kétszintes, pagodatetős kő- és faépítmény padlójára, s azt egy eldobható öngyújtóval lángra lobbantotta.

A vádlott egy telekper elvesztése miatti elkeseredésével indokolta tettét, de az eljárás során kiderült, hogy 2006-ban már egyszer megpróbálta felgyújtani Szöul egyik történelmi nevezetességét, a szintén több száz éves Csang Jong királyi palotát, igaz, ott csak néhány millió vonos (néhány ezer dolláros) kárt tudott okozni. Ezért a tettéért másfél évi felfüggesztett szabadságvesztésre, és 13 millió von pénzbüntetésre ítélték.

A Nam De Mun kapu 1398-ban épült, Szöul déli főbejárataként szolgált, amikor a város több mint hatszáz évvel ezelőtt Korea fővárosa lett, és fallal volt körülvéve. A világörökség listáján is szereplő építmény egyike volt a főváros néhány olyan építészeti emlékének, amely a japán megszállás és a koreai háború pusztításai ellenére fennmaradt, s mindössze három éve tették szabadon látogathatóvá.