Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az olimpiai láng váltófutása több ezer kínai szurkoló és néhány tucatnyi Tibet-párti tüntető „kíséretében” szombat reggel kezdődött meg az 1998-as téli olimpiának otthont adó japán városban. Az első futót, a japán baseballválogatott menedzserét edzőruhás rendőrök kísérték, száz egyenruhás rohamrendőr haladt a szélen, a levegőben helikopterek járőröztek. A helyi hatóságok kérésének megfelelően mindössze két kínai katonai rendőr vett részt a biztosításban.
A váltófutás első felében két férfit vettek őrizetbe, aki megpróbált rátámadni a fáklyavivőre, később egy harmadik férfit fogtak le, aki tojással dobálta a lángot. Másutt szemét hajigálásával zavarták meg a futást. Később elkezdték egymást ütni és rúgni is a kínai szurkolók és tüntetők. Egy ismeretlen állampolgárságú tiltakozó kötött bele a kínai szurkolókba, akik zászlórudakkal viszonozták a támadást, amíg a japán rendőrök szét nem választották a verekedőket. A zavargásokba bekapcsolódtak szélsőjobboldali japán nacionalisták is, akik a tibeti és a régi japán császári zászlót lengetve követelték a kínaiak távozását Tibetből.
A futás kezdetekor imát tartottak Nagano legnagyobb buddhista templomában, a Zenkodzsinál. Eredetileg az 1400 éves templomtól indult volna a váltófutás, de a szerzetesek kérésére megváltoztatták az útvonalat.
Naganóból az olimpiai láng vasárnap Dél-Koreába, onnan pedig hétfőn pedig Észak-Koreába utazik tovább.
Közben Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a londoni Financial Times szombati számában megjelent interjújában felszólította a nyugati hatalmakat: szüntessék meg a kínai kormány zaklatását emberi jogi kérdésekben az olimpia közeledtével. „Időt kell hagynunk Kínának” – vélekedett a NOB első embere, aki szerint érthető a nyugatiak szilárd álláspontja, de túlzottak a kínai változások gyorsaságával kapcsolatos várakozások. „Nekünk kétszáz évre volt szükségünk a francia forradalom után. Kína csak 1949-ben kezdte. Valamennyien tudjuk, hogy voltak súlyos visszaélések Mao Ce-tung idején és hogy a kulturális forradalom nem volt kellemes időszak, de a kínaiak az elmúlt 60 évben mégiscsak fejlődtek és képesek voltak számos változást végrehajtani” – mondta Rogge.
A sportvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy 1949-ben Nagy-Britannia, Belgium és Portugál még éppen a gyarmatok kizsákmányolásánál tartottak és alig több mint 40 évvel ezelőtt adták csak vissza a gyarmatoknak szabadságukat. „Legyünk egy kicsit szerényebbek” – tette hozzá a NOB elnöke. Szerinte csak a tiszteletteljes, nyugodt és határozott párbeszéd, és nem felemelt hang vezet eredményre Kínával szemben.
