A torinói La Stampa szerint az ír szavazás kimenetele még nem katasztrófa, az Európai Unió számára ott van a nizzai szerződés, amelynek alapján tovább működhet, mint ahogy az 2005-ben is történt, az EU alkotmánytervezetének franciaországi és hollandiai kettős veresége után. Az írországi népszavazásnak az az alapvető tanulsága, hogy a papíron szilárdan EU-barátnak tűnő országban is kiütközhet az EU-ellenesség a szavazóurnáknál.

A bukaresti Romania Libera is azt emeli ki tanulságként, hogy a népnek még azokban az országokban is elege lehet a túl sok Európából, amelyeknek elméletileg a leginkább EU-barátnak kellene lenniük. Az Európai Unió népességének jóval kevesebb mint egy százaléka elbuktatta a lisszaboni szerződést, amely lehetővé tette volna, hogy az EU funkcióképesebb intézményeket kapjon.

A szófiai Ataka szerint a kelta tigris megölte a reformszerződést és az Európai Uniót újabb válságába taszította. Az írek hangulatát legfőképpen a gazdasági növekedés visszaesése határozta meg a bolgár lap szerint.

A Gazeta Wyborcza szerint az írországi népszavazás fordulópont az európai integráció történetében. Az EU-intézmények újabb és újabb szerződésekkel való megreformálásának eddigi módszere kimerült. Kiderült, hogy a különböző országokban a lakosság jelentős része már nem érti az átalakítások értelmét és nem fogadja el azokat. Ez nagyon rossz előjel az egész EU-nak és az írországi elit számára is, amely nem volt képes elmagyarázni a társadalomnak, hogy miért szükséges a szerződés. A referendum eredménye ajándék az EU ellenségeinek. "Nekünk, már hazafias okból és puszta önzésből is szakadatlan ki kell nyilvánítaniuk, hogy Lengyelország számára az Európai Unión kívül nincs más megváltás. Ámen" - írja a lengyel lap.

A brit The Times megítélése szerint a referendum kimenetele többet mond a szerződésről, mint magáról Írországról. A szerződés túl hosszú, az abszurdig bonyolult és szándékosan áttekinthetetlen. Az írek, amikor választaniuk kellett, végül úgy döntöttek - joggal -, hogy a hatékonyabb brüsszeli bürokráciáért, amivel a szerződés kecsegteti őket, túl nagy árat kellene fizetniük nemzeti szuverenitásban - vélekedik a londoni The Times.

A brüsszeli La Libre Belgique szerint megbosszulta magát, hogy az Európai Unió nem tudott közelebb kerülni az egyszerű állampolgárokhoz, képtelen megmutatni, hogy az emberek napi gondjainak a megoldásán munkálkodik. Az EU-t nemrég még áldásnak tekintették a zöld szigeten, ma viszont már csak érdektelenséget, elutasítást és - ami még rosszabb - bizalmatlanságot vált ki az írek többségében. 

A szintén belga, ugyancsak Brüsszelben kiadott De Morgen megállapítja, hogy az identitásféltés egész Európában politikai erővé nőtte ki magát, olyan érzelmeket gerjesztve, amelyek felülírják a gazdasági érdekek racionális mérlegelését. Ez ellen az erő ellen igencsak nehéz felvenni a küzdelmet egy olyan szerződéssel, amely annyira bonyolult és lélekölő, hogy még maga az ír EU-biztos is bevallotta, hogy nem olvasta el. Az európai álom lassan szertefoszlik, az EU óriási gondok előtt áll - írta a De Morgen.