Az uniós vezetők mindazonáltal megerősítették záródokumentumukban, hogy a szerződés írországi elutasítása ellenére is folytatni kell a ratifikációt azokban az országokban, ahol ez még nem történt meg, és októberben újra át kell tekinteni a helyzetet, előtérbe helyezve az intézményes problémák megoldási lehetőségeit. Az EU szlovén elnöksége úgy nyilatkozott, hogy a bővítési folyamat nem torpan meg. 

Brian Cowen ír miniszterelnök a brüsszeli találkozót követően sem tudott többet mondani annál, mint hogy időre van még szükség a reformszerződés kudarcát hozó múlt heti szavazás lehetséges következményeinek, illetve a referendum esetleges megismétlésének mérlegelésére. 
 
A Európai Bizottság ezzel párhuzamosan írországi közvélemény-kutatási eredményeket hozott nyilvánosságra, és ezek szerint a népszavazáson nemmel szavazók 22 százaléka, a távolmaradóknak pedig a fele a szöveg nem ismeretével magyarázta döntését. A vezetők utaltak arra is a záródokumentumban, hogy Csehországban is probléma lehet a reformszerződés ratifikálásával. Egyes források szerint Cipruson sem vehető még teljesen biztosra a jóváhagyás, és némi késedelmet szenvedhet Nagy-Britanniában is. 
 
Merkel leszögezte: nem lát lehetőséget arra, hogy miközben az intézményrendszer reformjáról szóló lisszaboni szerződés nem lép életbe, megváltoztassák a ma érvényes nizzai szerződés egy (a bővítéssel kapcsolatos) elemét, márpedig az 27 tagállamban maximálta a taglétszámot az aktuális intézményrendszer korlátai miatt. 

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök viszont úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamatban előrehaladott Horvátország belépését a reformszerződéssel kapcsolatos problémák nem akadályozhatják meg.
 Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan a következő EU-elnök, Franciaország államfőjének az az álláspontja, amely szerint a szerződés életbe lépéséig nem folytatódhat az uniós bővítés. 

Számos tagállam - köztük Magyarország - vezetője hangoztatta a találkozón annak fontosságát is, hogy az intézményes problémák nem vethetik vissza a balkáni államok integrációs folyamatát. A brüsszeli csúcstalálkozó záróközleménye több külpolitikai témára is kitér. Zimbabwe vezetését a kiújult erőszak miatt újabb szankciókkal fenyegették meg az EU-tagállamok, és Szudán esetében is új büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Kartúm nem működik együtt a háborús bűnökkel gyanúsítottak átadásában. Macedóniát említve a záróközlemény - a tervezettel ellentétben - már nem említ lehetséges csatlakozási dátumot, viszont elítéli az ottani  választásokon tapasztalt erőszakot. 

Megerősítették a tagállamok vezetői Brüsszelben azt is, hogy az unió tovább kívánja erősíteni kapcsolatait keleti szomszédjaival. E nyilatkozatra azért volt szükség, mert az EU bejelenti a jövő hónapban, hogy az eddigieknél jóval szorosabbá teszi a Földközi-tenger térségében fekvő országokhoz  fűződő viszonyát. Megegyeztek a tagállamok abban is, hogy a menekültpolitika továbbfejlesztése és az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb fellépés érdekében az érintett államoknak lehetőség szerint lépéseket kell tenniük a külső határok ellenőrzésének fokozására.