Olivier Percovich

Elsőre furcsának tűnő ötlettel álltak elő - Afganisztánban dolgozó - ausztrál, német és japán gördeszkások:  SKATEISTAN néven egyéves gördeszka-tanfolyamot indítottak Kabulban, ahol augusztustól 60 afgán fiatal tanulhatja a közép-ázsiai országban eddig ismeretlen sportágat. A 33 éves ötletgazda, az ausztrál Oliver Percovich hat éves kora óta deszkázik. Bár soha nem volt profi, 1995-ben az egyik legjelentősebb nemzetközi versenyen, a prágai Mystic Kupán is indult. Különböző kormányzati hivatalokban dolgozott, mielőtt 2007 februárjában Afganisztánba ment. Az iskolát 2007 márciusa óta szervezi.

hvg.hu: Mi a célotok a Skateistan projekttel?

Oliver Percovich: Szeretnénk, ha a gördeszkázással egyfajta bizalom épülne ki az afgánok és a Nyugat között. Le akarjuk dönteni azokat a falakat, amelyek a különféle etnikai csoportok között vannak. De az is a célunk, hogy a deszkázás révén az afgán fiatalok képviselhessék magukat a világban és természetesen Afganisztánban is.

© AP

hvg.hu: Miért éppen gördeszka?

O.P: A gördeszkázás nemcsak izgalmas, hanem globális jelenség is. Bár nem könnyű megtanulni, mégis hihetetlen népszerűségnek örvend és már legalább 13 millióan deszkáznak világszerte. Ausztráliában nagyon sikeresek az iskolaidő után szervezett gördeszkaprogramok, amelyek révén rá lehet venni a fiatalokat arra, hogy sportoljanak, részt vegyenek egy közösség életében. Ráadásul Afganisztánban a népszerű sportok tipikusan versenyszellemre épülnek és agresszívak. A gördeszkázás ezzel szemben nem a versenyszellemre épít, és szinte bárhol lehet gyakorolni. A gördeszkaiskolánk tanulói egymást segítik, és azt vesszük észre, hogy az eltérő kultúrájú, etnikumú deszkások is jól együttműködnek.

hvg.hu: Hogyan fogadták az afgánok a gördeszkásokat?

O.P: Nagyon pozitívan. Senki nem szólt, hogy nem kellene ezt csinálnunk. Különösen az afgán lányok körében lett nagyon népszerű a deszkázás. Legalább annyi lány tanítványunk van, mint amennyi fiú.

Egy afgán fiú gördeszkázni tanít egy kislányt © AP

hvg.hu: A kabuli utak szörnyű állapotban vannak, ráadásul a blogotokon azt olvastam, hogy a gyakorlópályának használt egyik parkolóból is elküldtek titeket, biztonsági okokra hivatkozva. Hol tudtok most deszkázni?

O.P: Amíg nem építünk gördeszkapályát, addig csak nagyon kevés helyen gyakorolhatunk. Most egy olyan üres ivókútnál deszkázunk, amit annak idején még az oroszok építettek, illetve egy német középiskola kosárlabdapályáján. De deszkázgatunk otthon, az irodában is. Építettünk is néhány elemet, és mihelyst megengedhetjük magunknak, egy mini félcsövet is felhúzunk.

hvg.hu: Mi a helyzet a biztonsággal? Feltételezzük, hogy az afgán deszkások könnyen célpontjai lehetnek a táliboknak, mivel ők azt gondolhatják, a deszkások valami nyugati, dekadens dolgot művelnek.

O.P: Az egyik deszkásunk, Mirwais Mohsen a minap leintett egy iránytaxit. A kocsiban egy féllábú tálib is utazott, aki azt üvöltötte Mirwaisnak, hogy jobban teszi, ha a gördeszkázás helyett imádkozik. Aztán fenyegetőzve mondta neki, hogy tudja, hogy hol lakik és meg fogja őt ölni! Szóval igen, sajnos tényleg ki vagyunk téve a tálibok haragjának, de ez egyáltalán nem rettent el minket attól, hogy a Skateistant teljes gőzzel csináljuk. Nem félünk!

hvg.hu:

Milyen szinten tudnak már gördeszkázni az afgán tanítványaitok?

O.P: Az afgánok nagyon természetesen deszkáznak és pillanatok alatt megtanulják a trükköket. Néhány srác, akik még csak két hónapja deszkáznak, már tudják a kickflipet, a pop shuvit, csúszásokat, a bonelesst, a manuálozást. (A trükköket a nevükre kattintva nézheti meg! - a szerk.) Egyikük, Hamid a minap egy 2 méteres kátyút olliezott, azaz ugratott át. De a legmeglepőbb az volt, hogy néhány kölyök, akik előtte életükben nem gördeszkáztak, tíz perc gyakorlás után már bedroppoltak, azaz a deszkával "beugrottak" egy ivókútba. Képzelheted, mit éreztem, hiszen emlékszem, hogy milyen hosszú ideig tartott nekem, amikor 1985-ben egy félcsőben próbáltam meg elindulni, annyira féltem.  

hvg.hu: Honnan szerzitek be a gördeszkákat és az alkatrészeket?

O.P: Adományokból. A barátaink adják, mi pedig a bőröndjeinkben behozzuk az országba. Most 40 darab új deszkánk van a Black Box Distributiontól, ez Jamie Thomas (profi gördeszkás - a szerk.) cége. De ezek a deszkák még Melbourne-ben vannak. Ahogy az az ötven pár cipő is, amiknek a kiszállítására szintén össze kell szednünk a pénzt. Németországból Titus most használt deszkákat gyűjt, amiket aztán majd gyorspostával kiküld. De nem várhatunk. Jelenleg hét deszkánk van, azt osztjuk meg egymás közt. Nagyon rossz érzés, hogy nincs annyi gördeszkánk, amennyi kölyök itt deszkázni akar.

Dezső András