Az Európai Unió összesen 321 kiválasztott városának nem kevesebb mint 420 ezer adatát feldolgozó mérleget összefoglalva Danuta Hübner, a regionális fejlesztési politikáért felelős biztos az említett tendenciát egyebek között a más országba vándorlás növekedésével, illetve a városközpontokból a kül- és alvóvárosokba irányuló lakosságmozgással magyarázta. 
 
Tizennégy vizsgált romániai - köztük számos erdélyi - városból 13 esetében csökkenést mutatott a statisztika 1996 és 2004 között. Magyarországon Budapest esetében a felmérés egy százaléknál nagyobb méretű éves átlagos csökkenést  jelzett a 2004-et megelőző öt évben, Miskolc esetében pedig 0,73 százalékot. Nyíregyházán és Pécsett viszont valamelyest nőtt a lakosság száma. 

Az EU néhány más részében a népesség meredek növekedése tapasztalható, ezek közül Hübner a spanyol Palma de Mallorcát, az ír Galwayt, a görög Kalamatát és a finnországi Oulut emelte ki. 
 
Utóbbiból kiderül például, hogy esetenként a nagyvárosokon belül, az egyes kerületek között is akkorák a különbségek, mint az EU egyes országai, régiói vagy városai között. Kirívó példa erre Hamburg, Athén és Pozsony. Ezzel kapcsolatban Hübner arra hívta fel a figyelmet, hogy igyekezni kell elejét venni a gettósodásnak az európai nagyvárosokban.