Gozony Gergő

hvg.hu: Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a sziklamászással?

Gozony Gergő: 1992-ben másztam először, de csak négy év múlva végeztem el az alapfokú sziklamászó tanfolyamot. Mivel addig is sokat sportoltam, nem volt új dolog a rendszeres mozgás, és heti három-négy alkalommal tudtam edzeni. Ezt később sem adtam alább.

hvg.hu: Azóta tizenhat év telt el. Mit tartasz eddigi legnagyobb eredményednek?

Gozony Gergő: Nehéz választani. Ha mindenképpen meg kellene jelölnöm valamit, akkor egyrészt a tavalyi Eiger északi fal mászásunkat említeném meg Lám Benczével, amikor másfél nap alatt másztuk meg a Genfi-pillér „Káosz kapuja” nevű útját. Szintén vele másztam az „Another day in paradise” nevű szép és nehéz utat 2006-ban a Piz Badilén, egy évvel korábban pedig a Rajna-utat Paklenicán.

hvg.hu: Ennyi év és élmény után ma mekkora részt tölt be az életedben a sziklamászás?

Gozony Gergő: Igyekszem magam szinten tartani most is, ami azt jelenti, hogy nagyjából heti két alkalommal tudok edzeni. Az utóbbi időben már a családom tölti be a legnagyobb szerepet az életemben.

hvg.hu: A nevedhez fűtődik a „Tisztán mászom!” - mozgalom. Milyen apropóból merült fel benned ez a kezdeményezés?

Gozony Gergő: Először 2003-ban Kecskehegyen szedtük össze a szemetet pár társammal, ami Rácz Zsoltnak és Pusztai Sándornak köszönhetően nyilvánosságot kapott az egyik szakmai lapban. A cikknek "Tisztán mászom" volt a címe. Szóval így kezdődött. A kezdeményezés visszhangja jó volt, a folytatás innentől kezdve adott volt, a mászóhelyek tisztántartására pedig nyilvánvalóan szükség van.

hvg.hu: A gyakorlatban mit jelent ez pontosan?

Gozony Gergő: Évente hat alkalommal kerül sor a szemét összeszedésére hat különböző helyszínen. A programokat előre meghirdetjük, alkalmanként körülbelül 4-12-en szoktunk összejönni. A jelek szerint ennek fontosságát szerencsére mások is látják.

hvg.hu: Véleményed szerint nemzetközi szinten milyen szerepet tölt be a magyar sziklamászás, illetve a sziklamászók?

Gozony Gergő: Kevesen tudnak nemzetközileg is jegyzett szintet elérni. Azonban nagyon jó eredményeket sikerült elérnie Komondi „Tódi” Csabának, Kámvás „Törpe” Bálintnak és Urbanics Áronnak is, illetve Erőss Zsoltnak is hegymászó eredményeivel. Továbbá nagyon sok tehetséges mászónk van, de sokakat nem érdekel a megméretés.

hvg.hu: Hogyan látod a hegy- és sziklamászás jövőjét hazánkban?

Gozony Gergő: A sziklamászó helyek szinte mindegyike ismert már hazánkban, a helyek így megvannak. E téren változás nem nagyon várható. A legfontosabbnak azonban a tehetségek támogatását és az összefogást tartom, ami jelenleg hiányzik. Véleményem szerint minden területen főként az utánpótlással kellene elsősorban foglalkozni, és akkor a sportág jövőjének kérdésére is választ kapnánk.