Az előrejelzések szerint három százalékkal zsugorodik idén a német gazdaság, ami a DIW számításai alapján a csökkenő energiafelhasználás hatására másfél százalékos mérséklődést eredményez a klímaváltozást erősítő gázok kibocsátásában.  
    
A válság - környezetvédelmi szempontból - rövid távon kedvező következménye ugyanakkor középtávon káros hatásokkal járhat a német gazdaságkutatók szerint. A csökkenő kereslet miatt ugyanis 20 euróról 9 euróra zuhant a széndioxid-kibocsátási kvóta egységára az uniós kvótakereskedelmi rendszerben. A szakértők szerint ez igen hátrányos, hiszen minél drágább a kibocsátási kvóta, annál inkább megéri befektetni a kibocsátás visszafogását célzó fejlesztésekbe, az alacsony árszint pedig nem ösztönzi klímavédelemre a gazdasági szereplőket. 
    
A 2005-ben indult uniós rendszerben a vállalkozások kvóták vásárlásával ellentételezhetik az általuk okozott légszennyezést, és ha sikerül csökkenteni a légkörbe eresztett káros gázok mennyiségét, akkor eladhatják a rájuk jutó kibocsátási kvótákat. A DIW szerint azonban a rendszer működésének első három évében olyan bőségesen ellátták a hatóságok az iparvállalatokat kvótával, hogy túlkínálat keletkezett a piacon, szinte alig kereskedtek a kvótákkal, ezért pedig mutatóba is alig akad klímavédelmi fejlesztés Németországban. 
    
A kvótakereskedelem révén 2006-2007-ben évi 4,4 millió tonnával csökkent a széndioxidban mért üvegházgáz-kibocsátás Németországban. Összehasonlításképpen: a teljes kibocsátás 860 millió tonna évente, a szövetségi környezetvédelmi hatóság szerint pedig már azzal is évi 2,2 millió tonna káros gáztól lehetne megkímélni a környezetet, ha óránkénti 120 kilométeres sebességkorlátozást vezetnének be az autópályákon.