Kiderült, hogy a metró karbantartói a június 22-i katasztrófa előtt öt nappal cseréltek ki egy jeladó berendezést az érintett szakaszon. A szövetségi vizsgálat során megállapították: a csere után a jelzőhálózat - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az olyan ütközéseket, amilyen bekövetkezett - nem működött megfelelően, akadozott.
 
Az országos közlekedésbiztonsági hatóság közleménye szerint azon a szakaszon, ahol a baleset történt, a jelzőrendszer június 17. után időről időre nem észlelte a szerelvényeket.
 
A napilap szerint a vizsgálat eredménye azt a kérdést veti fel, miképpen tesztelte, majd ellenőrizte a metró az automatizált ellenőrző rendszer működését június 22. előtt.
 
A szövetségi szakértők már korábban úgy vélték, a katasztrófát valószínűleg az okozta, hogy a hátulról nagy sebességgel az álló szerelvénybe ütköző metrószerelvény nem kapott jelzést arról, hogy nem szabad az út.
 
A washingtoni metróhálózat 33 éves történetének legsúlyosabb balesetében 9-en haltak meg és 80-an megsérültek. A második szerelvény olyan nagy sebességgel ütközött az azonos sínpályán előtte álló szerelvénybe, hogy első kocsija felcsúszott az álló metró utolsó kocsijára.
 
A halottak között volt a becsapódó metró 42 éves vezetője is. A baleset utáni találgatások szerint a vezető is hibázott, mert nem vészfékezett, pedig észlelnie kellett volna az álló szerelvényt. Később kiderült, hogy a metró vészfékgombját benyomva találták.