Szélsőséges iráni egyetemisták 1979. november 4-én megszállták az amerikai nagykövetséget, és túszul ejtettek ott 52 amerikai állampolgárt. A túszválság 444 napig tartott.

A válság nyomán gyanakvás, bizalmatlanság és tartós konfrontáció alakult ki az Egyesült Államok és Irán között. Többször kinyilvánítottam már, hogy Amerika túl akar lépni ezen az időszakon, és a kölcsönös érdekeken, illetve tiszteleten alapuló viszonyt akar kialakítani Iránnal - áll Obama közleményében. "Harminc éven át azt hallottuk, mit ellenez az iráni kormány; a kérdés most az, milyen jövő mellett áll ki" - írta.

Az iráni atomprogram kapcsán kifejtette: Washington egyrészt elismerte, hogy Iránnak joga van az atomenergia békés célú felhasználására, másrészt más nyugati hatalmakkal együtt lépéseket tett arra, hogy helyreállítsa Teherán bizalmát.

Obama megemlékezett azokról a 30 éve Teheránban "igazságtalanul" túszul ejtett "bátor amerikaiakról", akiknek, mint írta, Amerika "hálával tartozik rendkívüli szolgálatukért és áldozathozatalukért".

Iránban szerdán - mint minden évben 1979 óta - megemlékeznek a követségfoglalásról; Amerika-ellenes tüntetés kezdődött azon a helyen, ahol az amerikai diplomáciai képviselet volt. A teheráni rohamrendőrség vezetője figyelmeztette a reformpárti iráni ellenzéket, hogy kemény fellépésre számíthatnak, ha az évfordulós ünnepséget kihasználva ismét az utcára vonulnak. A júniusi iráni elnökválasztás után heteken át utcai zavargások voltak Teheránban, miután a reformpárti ellenzék kétségbe vonta a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád győzelmével zárult voksolás eredményét.