A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ),  amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. A tartományi parlament elnöke és több helyi miniszter is a soraiból kerül ki.

Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevici időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, és több parlamenti párttal együtt állította, hogy államot teremt az államban, az első lépés Szerbia - Koszovó elszakadását követő - további feldarabolásához.

A belgrádi kormánykoalíciót irányító, és a Vajdaságban is meghatározó erővel bíró Demokrata Párt végül el tudta fogadtatni az alapvetően szimbolikus jelentőségű statútumot, amely egyebek mellett lehetővé teszi együttműködési megállapodások kötését más országok régióival, és külföldi képviseletek létrehozását.

Megfigyelők szerint két fontos pont maradt ki az alaptörvényből, illetve az értékét nagy mértékben meghatározó hatásköri törvényből: egyik sem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről, amelyeket az országos törvényhozás által később elfogadandó törvények fognak meghatározni. Saját vagyon és bevételek nélkül pedig Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd alapvetően.