Az USA kereskedelme a 48 fekete-afrikai országgal tavaly 28 százalékkal, 104 milliárd dollárra nőtt, ám Kínáé, az ezredforduló óta megtízszereződve, már 107 milliárdot ért el. Miközben az amerikai vállalatok – washingtoni politikai nyomásra – az emberi jogokat lábbal tipró afrikai országokban, illetve válságövezetekben nem fektetnek be, Kína különösebb fenntartások nélkül mindenkivel üzletel, és fontos nyersanyaglelőhelyek kiaknázását sajátítja ki. A múlt hónapban például a Zonghui Mining Group 3,6 milliárd dolláros rézbányászati megállapodást kötött Zambiában.
A külföldi befektetők legfontosabb célpontja – Dél-Afrika mellett – a jelentős olajtartalékokkal bíró Angola és Nigéria. Mindkét ország szerepelt Hillary Clinton menetrendjében. Angola például az USA olajimportjának 7 százalékát adja, és egykor sikeres agrárszektorában beruházna a banántermesztésbe az amerikai Dole Food és Chiquita Brands is.
Afrikában nem csak az USA és Kína nyomul, érdeklődik iránta India és Brazília is, Dmitrij Medvegyev orosz elnök júniusi, Egyiptomot, Namíbiát, Angolát és Nigériát felölelő útja pedig jelezte, Moszkva sem akar lemaradni.
