A bukaresti napilap címlapján is jelzi a riportot, amely két teljes belső oldalt tölt ki. Az írás megállapítja: "titokzatos" székely fiatalok alkotják ezt a tömörülést, amelynek tagjai kocsmák pincéiben vagy a hegyekben tartanak összejöveteleket, piros-fehér zöld jelvényt hordanak, katonai jellegű egyenruhát viselnek, rendfokozatuk és beosztásuk is van. A lap megírja: a győri Wass Albert zászlóalj székely szakaszáról van szó.

Megszólaltatja az Adevarul a szakasz tevékenységének egyik fő szervezőjét, Csibi Barnát, akiről az írás szerzője megjegyzi, hogy egyébként a Hargita megyei pénzügyi ellenőrző hivatalban dolgozik. A lap megállapítja, hogy Csibi rendszeresen nyilvánosan állást foglal az egységes román állam ellen. Csibi az újság kérdésére hangsúlyozza: nem akarnak a magyarországi "anyaszervezet" sorsára jutni, betartják a romániai törvényeket, nem is volt eddig bajuk a hatóságokkal.

Csibi "kulturális egyesületnek" nevezi a székely szakaszt. "Mi székelyek vagyunk, nem magyarok, a magyarok elárultak bennünket, amikor azt mondták, hogy nem érdekeljük őket, így hát ők sem érdekelnek minket " - mondta a román lapnak. Ami Székelyföld függetlenségét illeti, nem akart a Magyar Gárda nevében nyilatkozni, annyit árult el csupán, hogy annak elérése az ő személyes célja.

Az Adevarul ugyancsak megszólaltatja  Keresztes Nándort, a Székely Szakasz gárdistáját, aki a lap szerint a sajtókapcsolatokért felelős tiszt. Ő úgy fogalmaz: e szervezetnek elsősorban a magyar hagyományok ápolása a célja. Csibivel ellentétben Keresztes magyaroknak minősíti a székelyeket. "A székelyek sokkal magyarabbak, mint a magyarok... nekünk nem romlott a vérünk, jobban megőriztük a hagyományokat" - idézi a román újság Keresztest.

A lap szerint a szervezet polgári tevékenysége a tűzoltásra, karitatív célú gyűjtésre összpontosul. Az "önvédelmi kiképzésekről" szólva kifejti: "Fel kell készülnünk bármilyen helyzetre, fizikailag is edzettnek kell lennünk".