Jan Peter Balkenende miniszterelnök megérkezik a Noordeinde Palotába

AP

A kormánykoalíció szombaton azért bomlott fel, mert két legnagyobb pártja nem tudott megegyezni az elvben idén lejáró afganisztáni katonai misszió sorsáról. Jan Peter Balkenende holland kormányfő írásban nyújtotta be lemondását Beatrix királynőnek, akinek az alkotmány értelmében 83 napon belül kell kiírnia új választásokat.

A kereszténydemokrata miniszterelnök nagykoalíciós kabinetjéből hivatalosan a második legnagyobb erő, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) vált ki. A kormányfő Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) azonban a kicsiny Keresztény Unióval (CU) nem birtokol a kormányzáshoz elegendő többséget, így előrehozott választásra kerül sor, várhatóan már májusban. A pénteken kezdődött tizenhat órás ülésen kicsúcsosodott kormányvita során a PvdA ragaszkodott ahhoz, hogy a holland erők az eredeti terveknek megfelelően még idén hagyják el Afganisztánt, a CDA viszont eleget kívánt tenni a NATO azon kérésének, hogy hosszabbítsák meg a küldetést.

A mintegy 1600 fős holland misszió - a NATO afganisztáni küldetésének keretében - nehéz helyszínen, a déli Uruzgán tartományban tevékenykedik, és 2006 óta húsznál több katonát vesztett el. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár korábban hivatalos levélben kérte a hágai vezetést a hosszabbításra. A kormányválság után a végső döntés minden bizonnyal az új kabinetre marad. A NATO szóvivője szombaton megerősítette, hogy a szövetség továbbra is úgy ítéli meg: a legjobb megoldás az lenne, ha egy kisebb holland erő, akár új mandátummal, megmaradna Dél-Afganisztánban. Ez a különítmény biztosítani tudná az ellenőrzés gördülékeny átadását az afgán erőknek - tette hozzá.

A mostani, negyedik Balkenende-kormány szinte napra pontosan három éve, 2007 februárjában kezdte meg működését. Mandátuma hivatalosan egy év múlva járt volna le. A CDU szombaton összeült vezetősége bejelentette, hogy ismét Balkenende vezeti a pártlistát a választásokon - bár a döntést még meg kell erősítenie a párt kongresszusának. Az előrehozott választások nagy nyertesének ígérkezik az iszlámellenes kijelentéseiről ismert populista Geert Wilders Szabadságpártja, amelynek a jelenlegi kilenc mandátummal szemben 24-et jósolnak a közvélemény-kutatások, és nem kizárt, hogy az ország második legnagyobb pártja lesz.