A Kommerszant című lap "Magyarország a bűnösöket jobboldaliakra váltotta fel" címmel, "A parlamenti választások az euroszkeptikusok és a nacionalisták példátlan sikerét hozták" alcímmel közölt írásában rámutatott: "A kormányzó koalíció megsemmisítő vereséget szenvedett, a konzervatív Fidesz húsz év óta először a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, s a parlamentben először jut képviselethez az európai integráció ellen fellépő, radikális-nacionalista Jobbik - ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében". Fjodor Lukjanov szakértőket idézve azt írta: "A jobboldal elsöprő győzelme komoly figyelmeztetés Brüsszelnek, hiszen a magyar parlamentbe olyan erők kerülnek, amelyek szembehelyezkednek az európai integráció további elmélyítésével, radikálisan növelni akarják a multinacionális cégek által fizetendő adókat, nem szándékoznak visszafizetni hiteleket a Nemzetközi Valutaalapnak, és vissza akarják venni a privatizáció során eladott állami javakat". 

A tudósító úgy vélte: "Moszkva számára a magyar politikai Olimposzon végbemenő változások valószínűleg nem hoznak komoly kellemetlenségeket. Az orosz-magyar kapcsolatok felfelé ívelnek, a két ország hatalmas közös projekteken dolgozik, például a Déli Áramlat (gázvezetéken) és a paksi atomerőmű korszerűsítésének tervein, a záhonyi logisztikai központ építésén, s magyar vállalatok számos oroszországi építési projektben vesznek részt."

A Kommerszant szerint a Fidesz már a választások előtt megkezdte a párbeszédet Moszkvával. Szentpéterváron nem hivatalos találkozóra került sor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő között, és a magyar külügyminisztérium élére jelölt Martonyi János a minap egy interjúban kijelentette: "Geopolitikai és energetikai téren függünk Oroszországtól, ezért egyenes és világos kapcsolatokat szeretnénk".

A cikk emlékeztetett rá, hogy a kormányzó koalíció még a választások előtt széthullott, a szocialisták szavazati aránya 20 év óta először volt ilyen alacsony, a liberálisok most első ízben nem jutottak be a parlamentbe. "A választások megmutatták, hogy a világválság miatt is növekvő elégedetlenség ... kritikus tömege a tiltakozó hangulat példátlan fokozódásához vezetett. Az ország tavaly háború utáni történelmének legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságát élte át... Előzőleg sokáig adósságból élt, a költségvetés nem csekély hiányát az állami tulajdon privatizálásából és állampapírok nemzetközi piacon való kibocsátásából fedezte, mígnem 2008 őszén a magyar állampapírok az ígért magas hozam ellenére már senkinek nem kellettek" - írta a lap. 

A Vedomosztyi című tekintélyes üzleti lap "Jobboldali menet Európába" című cikkében emlékeztetett rá: Magyarország az EU-ban a válságot leginkább megszenvedő országok között van, így a választók több más állam után itt is a változásra szavaztak. "A jobboldal népszerűségének növekedését a szocialistákkal való erős elégedetlenség idézte elő, a kormányellenes megmozdulások szinte négy éven át tartottak, az utcai tiltakozásokat a nacionalisták vezették" - idézte a lap Ljubov Siselinát, az orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetének munkatársát. A cikk emlékeztetett rá, hogy tavaly Magyarország az EU-államok közül elsőként kapott közel 20 milliárd dolláros válságsegélyt a Nemzetközi Valutaalaptól, de a munkanélküliség és az infláció magas - az utóbbi az unióban a legmagasabb.

A cikk a The Daily Telegraph című brit lapot idézve megemlítette, hogy zsidó szervezetek elítélték a választás eredményét, és rámutattak a szélsőjobb nyíltan antiszemita politikájára. A cikk felidézte, hogy a nacionalisták népszerűségének növekedését már tavaly regisztrálták Európában, amikor Hollandiában a parlamenti, Franciaországban a közigazgatási választásokon jól szerepeltek. Végül a lap Szergej Fjodorovot, a Tudományos Akadémia Európa Intézetének munkatársát idézte, aki a nacionalista és konzervatív hangulat fokozódását azzal magyarázta, hogy a válság körülményei között a hagyományos politikai erők elvesztették népszerűségüket. A társadalom így reagált az erkölcs hanyatlására.