Legutóbbi miniszterelnöksége alatt Orbán saját magának köszönhetően nemkívánatos személlyé vált Washingtonban, annak ellenére, hogy az általa irányított ország a NATO tagja volt – kezdi írását a Washington Post szerzője, aki szerint a Bush-kormányt a magyar miniszterelnök azzal haragította magára, hogy az 1930-as évekből ismerős nacionalizmust és antiszemitizmust képviselő szélsőjobb kedvét kereste.

Az ellenzékben töltött nyolc év után Orbán az áprilisi választáson földcsuszamlás-szerű győzelmet aratott, amely kétharmados többséghez juttatta a parlamentben és lehetővé tette számára azt, hogy a szélsőjobb segítsége nélkül kormányozzon – írja a lap. „Sokan arra gondoltak, hogy Orbán visszavesz majd korábbi megosztó politikájából. Mindeddig azonban nem ezt tette” – teszi hozzá a szerző.

Stiller Ákos

Az új Orbán-kormány egyik legelső intézkedése a kettős állampolgárság megszerzésének megkönnyítése volt a határon túli magyarok számára – nyilvánvalóan a szlovákiai, romániai és szerbiai magyar kisebbség igényeire szabva. „Erre a törvénymódosításra azonban, úgy tűnik, alig van szükség, hiszen Szlovákia és Románia szintén az EU tagja, Szerbia pedig tagjelölt” – véli a cikkíró, aki szerint a kettős állampolgárság ügyében Orbán „ismét csak” azoknak az igényeit elégítette ki, akik sohasem fogadták el a trianoni szerződést.

De amíg a kettős állampolgárságról szóló intézkedés szimbolikus lépésnek tekinthető, az új kormány másik jelentős terve – amely a média átfogó ellenőrzését tűzte ki célul – a Washington Post szerzője szerint már egyáltalán nem az. A lap ismertetése szerint a Fidesz több korábbi hatóság összeolvasztásával egy olyan erős médiatanácsot hozna létre, amely a közszolgálati tévé- és rádióadók mellett a magántulajdonban lévő kereskedelmi adókat is felügyelné majd. A tanács elnökét Orbán nevezné ki, a tagjait pedig a kormánypárt jelölné – írja a lap, amely a szocialisták véleményét idézve hozzáteszi, hogy ezzel „a közszolgálati médiát pártmédiává változtatnák” – erre pedig Közép-Európában a Washington Post szerint a kommunista rezsim összeomlása óta nem volt példa.

Túry Gergely

Egy másik, még aggasztóbb tervezett intézkedéssel a kormány kiterjesztené a felügyeletét a magántulajdonban lévő nyomtatott kiadványokra és még a blogokra is, regisztrációra kötelezné őket és „utat nyitna a tartalmi ellenőrzéseknek”.  A tervezet parlamenti elfogadását a külföldi és magyar újságírók, illetve sajtószervezetek tiltakozása miatt eddig elhalasztották, de a Washington Post egyes megfigyelőkre hivatkozva azt írja, Orbán csak Sólyom László augusztusi visszavonulására vár. A jelenlegi köztársasági elnököt egyébként a lap szerint „a miniszterelnök egyik nacionalista szövetségese” váltja majd a pozícióban.

Orbán választási győzelmével parlamentáris demokráciákban szokatlan mértékű felhatalmazást kapott, amelyet legjobb esetben a krónikusan elmaradozó gazdaság talpraállításához szükséges reformok keresztülvitelére használhatna. Ha ehelyett a demokratikus intézmények gyengítésén dolgozik, azzal csak azt éri el, hogy "a nyugati fővárosokban" ismét páriaszerep juthat neki – fejezi be írását a Washington Post.