A Szabó Ervin körül kialakult vitához szólt hozzá Dalos György, Németországban élő író a Neue Zürcher Zeitung hasábjain. A szeptemberben megalakult Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány a fővárosi könyvtárhálózat átnevezését kezdeményezte. A szervezet Szabó Ervint, a könyvtárhálózat névadóját, 1913-18 közötti igazgatóját "szélsőbalos kommunista ideológusnak" nevezte.

Dalos György szerint az alapítvány követelése talán következmények nélkül maradt volna, ha nem kapott volna "meglepő támogatást" Szőcs Gézától. A javaslat, hogy a könyvtár "búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől" - írta Dalos - Szőcs Géza szájából nem csak azért hangzott meglepőnek, mert ő "inkább dekoratív szerepet tölt be" az Orbán-kabinetben, hanem azért is, mert egy budapesti intézet névadásának kérdésében kizárólag a főváros kellene, hogy illetékes legyen.

Dalos érvelése szerint Szabó Ervin nem volt kommunista, "meggyőződéses szocialista volt, ideológiailag balra állt a Szociáldemokrata Párttól, amelynek tagja volt, és anarchoszindikalista nézeteket képviselt". Az első világháború alatt az antimilitarista mozgalom központi alakja lett. "A reménytelen öldöklés feletti kétségbeesésében még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy meggyilkolja Gróf Tisza István miniszterelnököt" - fogalmazott. "Kísértet járja be Magyarországot, az utólagos és ezért kockázatmentes antikommunizmus kísértete" - írta Dalos. Ez nem csak magyar, hanem nyilvánvalóan általános kelet-európai jelenség - tette hozzá.

Felidézte, hogy Kövér László házelnök - akiről megemlítette, hogy a rendszerváltás előtt az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutatási csoportjának munkatársa volt - nemrég annak a reményének adott hangot, hogy Károlyi Mihály szobrát eltávolítják a parlament mellől. Dalos szerint a volt miniszterelnök egyetlen "bűne" abban állt, hogy "az elődei által elvesztett háborút nem akarta diadalmas jelenné változtatni". Károlyi most "ismét a jobboldal bűnbakjává vált" - írta. "Ezek a magyarkodó hobbikutatók, költő államtitkárok és parlamenti köpönyegforgatók" egyrészt nyilvánvalóan hisznek az orwelli maximában, miszerint aki uralja a múltat, az a jövőt is uralja. Másrészt gondolkodásmódjukból az a szándék ütközik ki, hogy mindenkit, aki nem az ő felfogásuk szerinti jobboldalon áll, kommunistaként átkozzanak el - állt a cikkben.

A Szabó Ervin körüli "mesterségesen keltett vitában" figyelemre méltónak tartja a tényt, hogy józan hangokat is hallani, és nem csak a baloldalon, például Tamás Gáspár Miklóstól, hanem szakemberek részéről és a kormánypártok táborából is. Példaként említi Monok István, a FSZEK korábbi igazgatója, Tarlós István budapesti főpolgármester és Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere hozzászólásait a vitához.

Olyan emberek véleménye ez, akiket aligha lehet a száz évvel ezelőtti anarchoszindikalizmussal való cinkossággal gyanúsítani. Talán egyszerűen csak meg akarják óvni az országot a blamázstól, hogy valakit, aki forradalmi nézeteivel együtt is vállalható volt az Osztrák-Magyar Monarchia számára, a XXI. században hirtelen a demokrácia ellenségeként kezeljenek. De talán csak belátják, hogy ideológiai kampányokra van ma a legkevésbé szüksége könyvtáraknak és az embereknek Magyarországon - írta Dalos György.