Baradei köztiszteletben álló személy, de nagyon egyedül van, és nincs pártja - mutatott rá Denis Bauchard, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) kutatója. Olyan ember, akinek nincsenek összeköttetései a hadseregben és a nagypolgári társadalomban sem - vélte egy névtelenséget kérő diplomata.

A Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elleni felkelés frontembere külföldön élt, életének elmúlt harminc évét Bécsben, a NAÜ székvárosában töltötte, ahol 2009 novemberéig irányította az ügynökség munkáját, miközben 2005-ben Nobel-békedíjjal ismerték el tevékenységét.    

Thomas Hasel, a Berlini Szabadegyetem Észak-Afrika-kutatójának az a véleménye, hogy Baradei ugyan hiteles ember, de kérdéses, hogy képes lenne változtatni a helyzeten, vagy csupán egy bábfigura lenne.

Jelenleg Baradei számít a zajos ellenzék szószólójának, akit azzal bíztak meg, hogy tárgyaljon az egyiptomi kormánnyal, de korántsem ő a mozgalom vezére. Baradei nem vall iszlamista nézeteket, de közeledése a Muzulmán Testvériség mozgalomhoz, a Nyugat aggódását váltja ki, mert a katasztrófa-forgatókönyv az iszlamista szervezet hatalomba jutását  vetíti elő - vélekedett egy Brüsszelben dolgozó európai diplomata.

A 68 éves Baradei a The Independent című brit lapnak azt nyilatkozta, hogy nem áll szándékában a 30 esztendeje az ország élén álló Hoszni Mubarak elnök örökébe lépni. Legfeljebb az átmeneti államfői teendők ellátását vállalná a szabad választásokat megelőző időszakban.

Egyes vélemények szerint fontos tényező, hogy az Egyesült Államok számára elfogadható-e Baradei. Philip Crowley amerikai külügyi szóvivő hétfőn azt hangoztatta, hogy Washington szerteágazó kapcsolatokkal rendelkezik Egyiptomban. Szövetségesei vannak az egyiptomi kormányban és kormányon kívüli politikusok körében, ideértve az ellenzéket is.

Baradei azt vetette az amerikai vezetés szemére, hogy kettős játszmába fogott. A demokráciára megteremtésére szólít fel, miközben továbbra is támogatja Mubarak elnököt.

Sokan emlékeztetnek arra, hogy Baradei NAÜ-főigazgatóként Irak és Irán esetében nem volt mindig kíméletes az amerikai politikával szemben. Az Irak elleni támadás előtt 2003-ban Baradei kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Szaddám Huszein rezsimje titkos nukleáris programot folytat, ami a háború megindításának egyik ürügye volt. Kétkedése alaposan felbosszantotta Washingtont, Baradei kétségei később  beigazolódtak.