Kadhafi  1980-ban hozta létre a megközelítően tízezer szudáni, egyiptomi, tunéziai, mali, kongói és lázadó csádi katonából toborzott Pán-afrikai Légiót a Líbiával szomszédos Csád elleni háborúban. Az egység az 1987-es kudarc után felbomlott, de Kadhafi ezzel megteremtette a zsoldossereg alkalmazásának hagyományát Líbiában. A kiképzőbázisok az ország déli részén továbbra is működtek, s az idegen katonák egy részét a biztonsági alakulatokban is foglalkoztatták. A folyamatos utánpótlás és a nyugat-afrikai országokkal való szoros katonai együttműködés miatt a zsoldosok mozgósítása 2011-ben is gyorsan megtörtént. A jól képzett és kegyetlenségéről elhíresült haderő jelenlegi alkalmazása azonban ugyancsak a visszájára fordult, s a hadsereg egy részét is a felkelők oldalára állította. A népharag pedig Líbiában az ott élő békés afrikaiakra zúdult.
   
Az AFP francia hírügynökségnek a 31 éves elefántcsontparti Cissé Ousmane elmondta: a nyugat-líbiai Zuárában lévő otthonában tévét nézett, amikor éjjel kettőkor megjöttek a "líbiaiak", dörömbölni kezdtek az ajtón, majd be akartak törni, közben az kiabálták, "gyertek ki megölünk benneteket, feketék, idegenek vagytok". A férfi szerint csak a masszív vasajtó és az ablakrácsok mentették meg őt és családját a lincseléstől. A környéken lévő nigeriek házait már felgyújtották - fűzte hozzá. Két órán át menekültek az éj leple alatt, míg megérkeztek a líbiai-tunéziai határon lévő Rász-Dzsdirbe, ahol már napok óta gyülekeznek a Maliból, Szudánból, Csádból, Ghánából és más afrikai országból származó emberek. Annak idején abban a reményben érkeztek Líbiába, hogy kifognak egy jól kereső állást, hazájukban maradt családtagjaikat segítik, és esetleg letelepednek, majd családot alapítanak.
   
Jöttek az afrikaiak Kadhafi Líbiájába annak ellenére is, hogy ott olykor rasszista támadásoknak voltak kitéve. Egy 33 éves, Szaid Músza nevű szudáni férfi elmondta: Líbiában nagyjából kétszer annyit keresett, mint odahaza. A líbiai forradalom kitörésével azonban életük végleg kisiklott. Kadhafi afrikai zsoldosai a legkegyetlenebb megtorlásokat hajtották végre, és számos szemtanú kiemelte: "fekete bőrű emberek lőttek figyelmeztetés nélkül a tömegbe". A "felszabadult" városokban megkezdődött az afrikai bevándorlók utáni hajtóvadászat. Egy 40 éves szudáni mérnök azon keseregett: "a líbiaiak azzal vádolnak bennünket, hogy Kadhafi milicistái vagyunk, mi vagyunk azok az afrikai zsoldosok". "Pedig csak egyszerű kétkezi munkások vagyunk" - fűzte hozzá egy 42 éves mali férfi, aki elmondta: egy nyugat-líbiai faluban alkalmazta egy kínai cég, és miután a kínaiak elmentek, a falulakók az afrikai vendégmunkásokra rontottak. Egy 25 éves ghánai szerint a líbiai civilek meg akarják ölni őket, sokat közülük alaposan elvertek. A megváltást jelentő Rász-Dzsdirben gyülekezők mindegyikének megvan a maga története, de többségük még annyira az események sokkhatása alatt van, hogy inkább hallgat. A líbiai népharag elől menekülő emberek helyzete kilátástalan, mindenük odaveszett. A szudáni munkás - aki kétszer annyit keresett Líbiában, mint otthon - egy kis bőröndre bökött: "ennyi maradt két év Líbia után" - mondta. Az elefántcsontparti Ousmane legalább egy hűtőszekrényt és egy mosógépet magával tudott vinni, de eladja azokat. Reményei szerint családjával Tunéziában új életet kezdhet.