Miért lépett be az USA egy harmadik háborúba?

Több mint egy hónappal a líbiai felkelés kirobbanása és a beavatkozástól való hosszas elzárkózás után az Obama-kormány most ott tart, ahová nem akart eljutni: két muszlim országban viselt, elhúzódó háború közepette egy harmadik iszlám állam elleni hadműveletek kezdeményezőjévé vált. (MTI)

Döntött a NATO a líbiai fegyverembargó ügyében

A NATO-nagykövetek vasárnap késő este jóváhagyták azt a műveleti tervet, amelynek keretében az észak-atlanti szövetség segíti a Líbiát sújtó, az ENSZ által elrendelt fegyverembargó érvényesítését. Az Észak-atlanti Tanács ülése után névtelenül nyilatkozó tisztségviselők elmondták: nem sikerült viszont dűlőre jutni arról, hogy a szövetség miképpen lépjen fel Líbiával kapcsolatban annak a biztonsági tanácsi határozatnak az érvényesítésében, amely repülési tilalmat rendelt el az észak-afrikai ország légterében, illetve kimondta, hogy minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a líbiai polgári lakosság megvédésére.

A repüléstilalmi zóna ügyében Törökország akadályozta meg a politikai megállapodást. Ankara ellenzi a líbiai beavatkozást, és azt követelte partnereitől, hogy vizsgálják felül a NATO esetleges szerepvállalására vonatkozó elképzeléseket. Ezt azzal indokolta, hogy a nyugati országok koalíciója által szombaton megindított katonai támadások megváltoztatták a helyzetet, s a csapások civilek halálához vezetnek.

A 28 tagország brüsszeli NATO-nagykövetei hétfőn ismét összeülnek, hogy megállapodjanak a műveleti terv gyakorlati megvalósításának kérdésiről. Korábban jól tájékozott források azt közölték, hogy a NATO tengeri blokádot létesít Líbia körül.

Eltűnt három nyugati újságíró

Nyoma veszett három nyugati újságírónak Líbiában. Az AFP francia hírügynökség két különtudósítója - Dave Clark újságíró és Roberto Schmidt fotós - szombat reggel óta nem adott életjelt magáról. Pénteken elküldött szolgálati üzenetük szerint a párizsi központból kiküldött Clark és a kenyai Nairobiból "átvezényelt" Schmidt azt tervezte, hogy a kelet-líbiai Tobruk 30 kilométeres körzetében dolgozik másnap, lázadókkal és menekültekkel készít interjúkat, illetve felvételeket. Ez, az Egyiptomhoz közel fekvő terület túlnyomórészt a lázadók ellenőrzése alatt áll, de az utóbbi napokban a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők megvetették itt is lábukat. Az AFP két újságírójával tartott Joe Raedle, a Getty Images nevű nemzetközi fotóügynökség amerikai munkatársa is, s róla sem tudni semmit péntek este óta. Az amerikai külügyminisztérium szombaton nem kötelező jellegű ajánlásában azt tanácsolta a médiának, hogy ne küldjenek újságírókat Líbiába.

Távolsági bevetéseken a brit légierő

Hétfő hajnalban ismét bekapcsolódott a líbiai hadműveletekbe a brit királyi haditengerészet, a légierő pedig évtizedek óta a leghosszabb távú bevetéseket hajtotta végre. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy a haditengerészet egyik Trafalgar osztályú, nukleáris meghajtású tengeralattjárója újból Tomahawk robotrepülőgépeket indított líbiai katonai célpontok felé. 

Egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit királyi légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken. 

Liam Fox brit védelmi miniszter vasárnap este a BBC-nek azt mondta, hogy "az első jelek szerint nagyon sikeres" a szövetségesek líbiai fellépése. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tarthat a katonai beavatkozás, Fox azt mondta: reményei szerint "amilyen gyorsan csak lehet, befejeződnek" a hadműveletek. Ez azonban függ attól is, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető "milyen gyorsan ismeri fel, hogy vége a játszmának" - tette hozzá.

Két robotrepülő eltalálta Kadhafi tripoli vezetői épületegyüttesét

Valószínűleg két manőverező robotrepülőgép csapódott be Moammer Kadhafi körülkerített vezetői épületegyüttesének egyik központi házába - jelentette a helyszínről washingtoni idő szerint vasárnap este a CNN. Az amerikai hírtelevízió stábja, amelyet beengedtek a helyszínre, arról számolt be, hogy az egyik háromemeletes betonépület tetején két lyuk tátongott, a felső két emelet beomlott, és a terepet mintegy 150 méteres sugarú körben elborította a törmelék. A támadásban senki sem sérült meg. Ezt a helyet az amerikaiak a 1986-os légicsapás idején is bombázták. 

Összecsapások voltak Bengáziban

Szórványos robbanások és heves gépfegyverdörgés hallatszott az északkelet-líbiai Bengázi város központjából vasárnap késő este, helyi idő szerint 22 óra körül legalább negyven percen keresztül - közölték helyi lakosok. A líbiai kormány néhány órával korábban bejelentette, hogy este 20 órától azonnali tűzszünetet léptet életbe, a kormányerők nem támadják tovább a lázadókat. Bengázi lakosai attól félnek, hogy a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők egyes tagjai beszivárogtak a városba, jóllehet a kormánycsapatok túlnyomó többsége menekülőre fogta a dolgot, miután a nyugati koalíció bombázta állásaikat a város közelében.

Kadhafi egyik adminisztratív épületét lőtték ki Tripoliban

A BBC szerint Kadhafi rezidenciája közelében egy adminisztratív épületet lőttek ki a koalíciós erők vasárnap este. Az épület Tripoliban, a fővárosban volt, de szinte teljesen lerombolták a becsapódó lövedékek.

A britek újabb rakétákat lőttek ki

A BBC szerint a brit hadsereg folytatja az akciót, és újabb rakétákat (robotrepülőgépeket - feltehetően) lőtt ki Líbiára. Későbbi hírek szerint egy tengeralattjáró lőtt ki Tomahawk robotrepülőgépeket a Földközi-tengerről.

Az USA folytatja az akciót, nem ismeri el a líbiai tűzszünetet

A BBC szerint a Fehér Ház kinyilvánította: nem ismeri el Líbia tűzszüneti bejelentését, és folytatja a katonai akciót az arab ország ellen.