Eszerint a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé járulnak a teljes jogú tagságért, ahol ügyük várhatóan megbukik az Egyesült Államok ellenállásán. Abbászék ezután még mindig fordulhatnak a Közgyűléshez nem teljes jogú státusért, ahol sikerülhetne megszerezniük a szükséges többséget.

Izrael és az Egyesült Államok ugyanakkor a tárgyalások újrafelvételét támogatja, s így szeretne eljutni a palesztin állam létrejöttéig. Ennek érdekében a térségben tartózkodik David Hale, Barack Obama amerikai elnök közel-keleti megbízottja, valamint Dennis Ross különleges tanácsadó.

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szeretne megoldást találni a problémákra és visszaültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz. Ashton ezért az utóbbi 24 órában immár másodszor folytatott megbeszélést Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és izraeli útját is meghosszabbította.

Malki jelezte, hogy a palesztinok nyitottak "minden javaslatra és ötletre, amely a szilárd alapokon nyugvó tárgyalások újrafelvételét segíti". Ehhez azonban elengedhetetlen a feltételek, az útiterv és a biztosítékok tisztázása. "Meglátjuk, lesz-e, aki hiteles ajánlatot nyújt be, amelyet érdemes komolyan fontolóra venni" - tette hozzá a palesztin külügyminiszter. 

A palesztinok és izraeliek közötti közvetlen tárgyalások egy évvel ezelőtt szakadtak meg, miután Izrael nem hosszabbította meg a ciszjordániai telepbővítésekre vonatkozó tilalmat. A két fél álláspontja azóta nem közeledett, s végül a palesztinok úgy döntöttek, hogy megpróbálják elfogadtatni államukat az ENSZ-szel.

Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter szerdán "kemény és súlyos" következményeket helyezett kilátásba erre az esetre, míg csütörtökön helyettese, Danni Ajalon azzal fenyegetőzött, hogy érvénytelenítik az összes izraeli-palesztin megállapodást. Ajalon hozzátette, hogy ezért az esetleges izraeli lépésért a felelősség a palesztinokat fogja terhelni.