Az elemzés szerint ugyanez vonatkozik az energiaszektorra is, miután az ázsiai ország új energiaszállítókra lelt. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követő években Kína importból származó  hagyományos fegyverkészletének több 90 százalékát  Oroszországból szerezte be, de 2007-re ez az arány a felére csökkent, és a tendencia azóta is folytatódik. A hagyományos fegyverek orosz exportjának 40 százaléka irányult korábban Kínába, ez az arány 2010-ben 10 százalékra apadt - állapítja meg a tanulmány.

AP

Kína ma már főként abban érdekelt, hogy fejlett technológiához jusson hozzá hadiiparának a korszerűsítése érdekében - mutat rá az elemzés, megjegyezve, hogy a kínai fegyvertermelés egyre inkább megfelel a belső szükségleteknek és az exportigényeknek. Oroszország  nem ad el gyártási technológiát Kínának és legkorszerűbb fegyvereiből sem szállít neki, mert attól tart, hogy azokat lemásolnák az ázsiai országban, és így Kína konkurensévé válna a nemzetközi fegyverpiacon - véli Paul Holtom, a SIPRI szakértője.

Kína 2010-ben a világ legnagyobb energiafogyasztója volt, de stratégiai szempontokat figyelembe véve a piaci lehetőségek minél jobb kihasználását szem előtt tartva válogatta meg energiaszállítóit, noha Oroszországgal - a világ első számú kőolaj- és második szám földgáz-kitermelőjével - 4 ezer kilométeres közös határa van. A kínai olajimportban az orosz részesedés az öt évvel ezelőttihez képest csökkent, miközben  Kína első számú olajszállítójává mára már Szaúd-Arábia vált, amelyet Angola, Irán és Omán követ. A földgáz beszerzését illetően Kína a közép-ázsiai térségben talált újabb beszállítókra, komolyan gyengítve ezzel Oroszország pozíciót - mutat rá a tanulmány.