Johanna Mikl-Leitner az aláírással egy időben tartott nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy reményeik szerint intézkedéseik kibillentik az embercsempészeket a nyugalmukból. A közös fellépés és az intenzív együttműködés okaként azt jelölte meg, hogy a határokon túlnyúló kihívások határokon átnyúló intézkedéseket követelnek meg. Szerinte egyre élesedő problémáról van szó, Ausztriában például jelentősen megnőtt a menekültügyi kérelmek száma, idén már mintegy kétezerrel több a számuk, mint az elmúlt év első tíz hónapjában.

Az osztrák belügyminiszter külön köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért az illegális migráció kérdését az Európai Unió belügyminisztereinek tanácsán is "komoly kérdéssé" tudták tenni, s felhívta a figyelmet, hogy további tárgyalásokat és lépéseket terveznek, többek közt a Salzburgi Fórum soron következő, Bulgáriában tartandó ülésén is napirenden kívánják tartani a témát. Nem csak tárgyalásokat kívánnak tartani, de konkrét lépéseket is terveznek. Ennek keretében felkérték az unió határigazgatási ügynökségét, a FRONTEX-et a szerb-magyar határvédelem kibővítésére, s ezt "személyi és tárgyi oldalról" is sikerült megvalósítani.

Az osztrák miniszter összegezte az intézkedéscsomag öt főbb pontját. E szerint létrehoznak egy elemzői csoportot, amelynek feladata az embercsempészek főbb területeinek és útvonalainak feltérképezése lesz, információs hálózatokat dolgoznak ki, napi információcserét folytatnak, intenzíven támogatják a szerb-magyar határszakasz védelmét, s kérik a FRONTEX, illetve az Europol segítségét, továbbá az unió miniszteri tanácsi ülésén is be kívánják mutatni intézkedéseik eredményét.

Ivica Dacsics – aki a balkáni országok között koordinációs szerepet vállalt – azt hangsúlyozta, hogy  összefogásuk nem csak a nyilatkozatot aláíró három országnak, hanem más európai országoknak is "eredményt fog felmutatni". Arról beszélt, hogy sajátos problémával néznek szembe, hiszen a migráció az Európai Unión belülről, részben Görögországból érkezik. A Koszovóból, Albániából jövő migránsok esetében már sikerült eredményeket elérniük a közös rendőri együttműködés során, csoportokat számoltak fel. Hangsúlyozta: ebben a feladatban a bűnügyi szerveknek is jelentős szerepük van.

Csatlakozva a szerb belügyminiszterhez, Pintér Sándor is azt emelte ki, hogy olyan gondról van szó, amely mindhárom országot érinti, de a teljes Európa biztonságát és migrációs helyzetét befolyásolja. Épp ezért az Európai Unió támogatását is kérik, hogy segítsék munkájukat – mondta. Hozzátette: olyan problémáról van szó, ahol nem a három jelenlevő ország gondjait és problémáit kell elemezni, azt kell megvizsgálni, ahol a problémák keletkeznek, és ezek alapján kell megoldásokat találni.

A nyilatkozat többek között azt tartalmazza, hogy a miniszterek rögzítették: "fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészés és emberkereskedelem elleni fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését". Egyetértettek "az államaik területére belépett migránsok nemzetközi szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása esetén".

Külön rögzítették a felek azt is, hogy kiemelten fontosnak tartják az elfogott illegális migránsok személyazonosságának gyors és hatékony felderítését, valamint a gyors, biztonságos és szabályszerű visszatérésük elősegítését. A magyar és az osztrák miniszter felajánlotta további támogatását a szerb migrációs és menekültügyi rendszer továbbfejlesztéséhez, s megállapodtak a felek abban is, hogy megvizsgálják az uniós pénzügyi támogatások felhasználásának lehetőségét a közös intézkedések társfinanszírozásához.