Gerd Leers a Financial Times Deutchlandnak nyilatkozva elmondta: január elsejétől kamerákat szerelnek fel a belga-német határ 15 jelentősebb átkelőjén, hogy ellenőrizhessék az áthaladó járművek rendszámát az autólopások, illetve egyéb határokon átívelő bűnügyek felderítése érdekében.

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a módszer összhangban áll-e a szabad mozgásra vonatkozó uniós elvvel.

A holland kormány korábban kemény álláspontot alakított ki a schengeni térség bővítésével kapcsolatban, kifogásolva Románia és Bulgária szerinte nem elégséges erőfeszítéseit a szervezett bűnözés és a korrupció visszaszorítása érdekében.

Finnország szeptemberben ugyancsak vétót emelt a két délkelet-európai állam csatlakozása ellen, amit a múlt héten visszavont. A holland kormány azonban hangsúlyozta, hogy a közeljövőben nem változtat az álláspontján.

Holland diplomaták ezzel egy időben kisebb lázadást robbantottak ki hétvégén, amikor az NRC Handelsblad holland napilapnak nyilatkozva arra panaszkodtak, hogy feletteseik álláspontjukkal elszigetelődési politikát folytatnak. Uri Rosenthal holland külügyminiszter erre azzal vágott vissza, hogy a diplomaták ezentúl nem nyilatkozhatnak a médiának.

A holland eljárás nagyban hasonlít a Dánia által korábban bevezetett módszerek egy részére, ami elégedetlenséget váltott ki a szomszédos Németország, illetve az Európai Bizottság részéről. A Jyllanden Posten dán napilap beszámolója szerint az ottani kamerahálózat, valamint az adóhatóság szúrópróbaszerű ellenőrzései nem növelték a lefoglalt áruk számát.