A családokat velük azonos nemzetiségű segítők keresik fel hetente egyszer, egy éven át. A találkozókon a 2-6 év közötti gyerekeknek való készségfejlesztő eszközök használatára tanítják meg az anyákat. A gyerekekkel való foglalkozásban a német nyelvvel való ismerkedés ugyanúgy szerepet kap, mint az általános készségfejlesztés. "Kedvező mellékhatásként az anyák, akik vállalják, hogy minden nap gyakorolják a gyerekekkel a német szókincsfejlesztő anyagokat, maguk is tanulják a nyelvet" - mondta Sebastian Kurz integrációs államtitkár.

Elsősorban olyan családokhoz próbálnak meg eljutni, akiknek kevés kapcsolatuk van a többségi társadalommal, ezért más nyelvtanfolyamokkal, illetve integrációs programokkal nem érnek el.

Hasonló programokat sikerrel alkalmaztak már Izraelben, Kanadában, az Egyesült Államokban, Svájcban és Németországban is. Ausztriában eddig Bécs egyik kerületében vezették be, kísérleti jelleggel. A kedvező tapasztalatok alapján most 18 településre terjesztik ki a programot, az ország különböző részein.

Az évi 300 ezer eurós költségek harmadát a közreműködő civil szervezetek, kétharmadát az integrációs államtitkárság fedezi.

Összesen 1,5 millió első- vagy második generációs bevándorló él a nyolcmilliós Ausztriában. A németek után a második legnagyobb bevándorló közösség a törököké. A hivatalos nyilvántartás az első generációs, török állampolgárságú letelepedetteket tartja számon, ők 112 ezren vannak. Az egykori Jugoszlávia utódállamainak területéről érkezett külföldi állampolgárok száma körülbelül 300 ezer.