Az európai politikai térkép átrajzolódásával éppen a május 9-i Európa-napon kénytelen szembenézni az Európai Bizottság (EB). Ugyan hétfőn még az EB sajtószolgálata a görög és francia választások miatt kialakult helyzetről felmerült kérdésekre kitérő válaszokat adott, a csendet kedden az Európai Bizottság elnöke és gazdasági biztosa közös sajtótájékoztatója törte meg, s mindketten a munkahelyteremtésről és a növekedésről beszéltek.

Munka, munka, munka

Brüsszel ugyanis szeretné visszanyerni a piacok bizalmát, hogy visszatérjen a gazdasági növekedés. Különösen, hogy az eurózóna 17 államában 17,4 millióan (10,9 százalék) munkanélküliek, miközben februárról márciusra 169 ezren vesztették el állásukat.

A helyzet a legrosszabb a spanyoloknál (24,1%), a görögöknél (21,7%) és a portugáloknál (15,3%) míg a harmadik legnagyobb euróállamban, Olaszországban 9,8 százalékékkal 12 éves rekordra nőtt az állástalanok aránya.

Brüsszelt azonban kevésbé a sokkoló adatok, mint a nemzeti politikai szélirány változása rázta fel. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a tagállamok már a tavaszi EU-csúcs előtt cselekvésre szólították az EB-t, amely hozzáfogott a javaslatkészítéshez. Ennek részeként várhatóan a minimálbérek általános uniós bevezetését ajánlják majd, illetve hogy a tagállamok használják ki az IT- és távközlési szektorokban, az egészségügyben és az egészséggondozásban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket.

Mihez kezd Merkel Sarkozy nélkül?

AP / Markus Schreiber

“A konszolidáció versus növekedés vita téves” - hangsúlyozta kedden Olli Rehn gazdasági biztos, aki szerint a jelenlegi alacsony növekedés és magas eladósodottság mellett nincs más választása az uniónak, mint mindkettőt párhuzamosan végigvinni.

A görög, ír és portugál mentőcsomagok után ugyanis Brüsszelben az utóbbi hetekben egy esetleges spanyol csőd miatt aggódnak. Erre erősítettek rá a francia és görög választások. Görögországban ugyanis a kis pártok elutasítják az eddigi megszorításokat, a nemzetközi pénzügyi megállapodást, és így könnyen elképzelhető, hogy még idén kilépnek az eurózónából.

Merkozy politikájának befellegzett?

Eközben az új francia elnök, Francois Hollande megválasztásával az eddigi megszorító politika egyeduralmát a növekedésserkentés és állásteremtés veheti át. Márpedig ez az eddigi “Merkozy” elnöki tandem megszorításokon alapuló szoros együttműködésének végét jelenti.

A pattanásig feszült helyzet miatt Herman van Rompuy május 23-ára informális államfői munkavacsorát hívott össze. A megbeszélés a hivatalos nyári június 28-29-i csúcstalálkozót készíti elő, amelyen a formális döntéseket a növekedési és költségvetési konszolidációs tervekről hozzák meg majd.

Az Európai Unió előtt álló kihívások azonban sokkal nehezebbek, mint az államadósságok lefaragása, hiszen a növekedés beindításához szükséges strukturális reformok időigényesek, miközben a befektetők türelmetlenek. A közpénzek növekedésre fordításával gyorsíthatná az unió a gazdaság beindulását, viszont aláásná az eurózóna eddigi költségvetési egyensúlyt kikényszerítő politikáját.

“A pénzügyi konszolidációt növekedéspárti és differenciált módon kell megvalósítani” - mondta Rehn. Ez a pénzügyi biztos szerint azt jelenti, hogy a stabil gazdasági helyzetben lévő országoknak szociális hálóikkal kellene - segélyek révén például - csillapítaniuk a válság hatásait. Eközben az instabil költségvetésű déli államoknak továbbra is szigorú költségvetési politikát kell megvalósítaniuk.

Gyorssegélyként azonban az EB az Európai Beruházási Bank tőkéjének tízmilliárd eurós növelésére tesz javaslatot, amely például az európai infrastruktúra-beruházásokat finanszírozza. Ez hatvanmilliárd eurós hitelképesség-növekedést jelent a bank számára, amely számítások szerint a magántőkével kiegészülve összesen 180 milliárd eurós beruházást vonzhat. Emellett az EB felgyorsítaná az uniós költségvetésből az infrastrukturális támogatásokra jutó összegek felhasználását és projektkötvények révén további forrásokkal finanszírozna meg.

Attól még azonban, hogy a nemzeti politikai terep változása mit hoz magával az uniós állam- és kormányfők asztalánál, találkozójukig csak szaporodni fognak a kérdőjelek.