A Pentagonon belül működő, az amerikai fegyverexportot felügyelő Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) a napokban értesítette a kongresszust a tervezett ügyletről. Az amerikai törvényhozásnak 30 napja van arra, hogy esetleges ellenvetéseit közölje, ennek hiányában a szerződés megköthető. A DSCA szerdai tájékoztatása szerint a Patriot-rakéták legújabb generációjából hatvan darabot, húsz indítóállást, négy radart és harcálláspontokat értékesítenének Kuvaitnak, emellett a szerződéses összeg tartalmazza a kiképzés és a pótalkatrészek ellenértékét is. Kuvait arra használná a légvédelmi rendszert, hogy növelje rakétaelhárító védelmi képességét, megerősítse területének védelmét és elrettentse a regionális fenyegetéseket.
Az Öböl-menti Együttműködési Tanács hat tagállama - Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Katar és Kuvait - és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egy április elejei tanácskozáson egyetértett abban, hogy kívánatos a többoldalú együttműködés helyreállítása a védelem terén, például egy rakétapajzs révén az iráni fenyegetettséggel szemben. Kuvait már rendelkezik Patriot-rakétákkal: 1992-ben 210 rakétát és huszonöt indítóállást, 2007 végén pedig további 140 rakétát vásárolt az Egyesült Államoktól.
